Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957
1957. január 10., I. tanári értekezlet - Az Egyetem önállóságával kapcsolatos kérdések
tartását' és ennek az egyetemne 1. cry si~, 2. gyógyszerészi - és 3, fogorvosi karra való tag zó ■’ás át. IIo Az (. rvostuóox-íKyi ]gyetem felett gyak Plan Iá főfelügyelet kérdését is megvitatta a bizottság* Ennek alapján azt az álláspontot alakit tta ki, hogy az Orvostudományi Egyetem főfelügyeletére továbbra i3 <sz egészségügyi miniszter latszik legille- tékeseb1 nek, Ka tekintetbe vesszük; hegy az orvos-;gyógyszerész- és fogorvosképzés természetszerűleg a legszorosabb kapcsolatban van az ország egészségügyének vezetésével és irányításával, továbbá, hogy az rvostudományi egyetemek klinikái a legmagasabb színvonal n foglalkoznak a gyógyító eljárások tudományos fejlesztésével, s igy integráns részel az ország betegellátásának, a fő- felügyeletnek az egészségügyi miniszter kezébe való helyezésétől várható a szakszerűség legteljesebb érvényesülése és az Orvostudományi Egyetemnek főfelügyelete ilyen megoldás mellett számíthat leginkább közmegnyugvasra, Az Egészségügyi Minisztérium keretébe tartozó egészség- ügyi intézmények fejlesztése és anyagi ellátása terén az Orvostudományi Egyetemre nézve hátrány s cselekmények is mutatkoztak és soksz -r szinte rrvosegyetem-ellenes nézetek alakultak ki. A bizottság a jövőt illetően annak a véleménynek ad kifejezést,^ hegy az Orvostudományi Egyetem, mint legmagasabb fokú egészség- ügyi intézmények jelentőségének helyes elbírálása és^javadalma- zasa csak akkor válik majd intézményesen lehetségesséf ha az Egészségügyi Minisztérium egyetemi rsztályának élére ervostanár kerülj Ilyen megoldással bizonyára, eőt intézményesen rendeződnék az Orvcstud'‘mányi Egyetemeknek más egészségügyi ^intézményekhez való viszonylata is, amellyel kapcsolatos problémák közül sürgős megoldás tekintetében kiemelkedik az SZTK-nak a klinikai betegfelvételekbe való beavatkozása, amely többek között erősen veszélyezteti a klinikai beteganyagnak cs?vospedagégiai szempontból való kiválogatását. Ülő Addig ie; amig az brv-segyetemi önkormányzat törvényhozási és- kormányzati szinten átf'gó szabály vázast nyer, a bizottság szükségesnek tar«■ “tta az Orvostudományi Egyetem és a keretébe tartozó hár-rn kar? sorrend szerint: 1. rvosí. 2. gyógyszerészi- és 3. f g on,7 os 1 kar. к működési és ügyviteli kérdéseiben mutatkozó sürgős problémák megvizsgálását ásazek megoldására javaslatok előterjesztését , a/ Minden kar, mint az Orvostudományi Egyet ebi elsőfHku^ hatósága, a dékán elr‘lelete alatt rendes és rendkívüli kari üléseket tart r melyeket a dékán, hiv össze. A rendes kari ülést havonta egyezer* össze kell hívni . a rendkívüli kari ülés összehívását pedig sürgős döntést igénylő ügy teheti diegok^lttä, a tanártestület l/3-ának kívánságára az ülést ugyancsak össze kell hívni. A kari ülések tagjai az egyes orvosi-, gyógyszerészi- és fogorvosi tud mányszak к tanszékvezető professzorai és más dtanárai, akiket a kari ülésen a tanszékek más tagjai пли helyettesíthetnek. Miután a fogorvosi kar előadói általában nincsenek tanári státusban, addig is, míg ez a kérdés megoldást nyer, ett a kari ülésen a fogorvos tudományszakok előadói is szavazati j-ggsl vehetnek részt, A kari ülések tagjai továbbá tanácskozási j rggal a tanulóifjúság szervezetének egy megválaszt .tt képviselője, valamint az Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatója, A kari ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a kari ülésen a dékáni hivatalok egy-egy tisztviselője vezet. űl-vuJc^ A kari ülés feladata áüá&f>-g-la-lás minden a kart érintő szervezeti, tanulmányi- tudományos, fegyelmi és gazdasági kérdésben о A aöniés személyi’ügyekben mindig titk'S szavazással, szó-
