Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1956-1957

1957. január 10., I. tanári értekezlet - Az Egyetem önállóságával kapcsolatos kérdések

J elentcs

V *- •'>; r<i‘r '

az Oreéstadffoányl Egyetem jogállásának és autonómiájának megvizsgálására kiküldött bizottság munkájáról.

A Budapesti Tudcmányegyetem 1921-ben vette fel alapítójának: íázraány Péternek nevét. A második világháborúi után, 195' x5ta az Eötvös Lóránd Tud ouányegyetem nevet viselte. Az xrvosi fakultás az 1951. évi fetruár hó l-éíg a Pázmány Péter, majd Eötvös Lóránd Tudományegyetem karaként működött és akkor a Eudapesti ^rvostud^nányi Egyetemmé alakult át s jgy kapcsolata oz Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel megszűnt. Erfczel egyidejűleg megváltozott az Orvosegyetem fófel- ügyeleti hatósága is, mert ettől az időponttól kezicdőleg az Egészség- ügyi Minisztérium fennhatósága alá került.

Az I956. évi október és november hóban lezajlott forradalom után az Orvostudományi Egyetem tanárai az 1956. évi december hó 12-én értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten felmerült az Orvostudományi Egyetem Jogállásának és önkcrmányzatágak kérdése. Szükségesnek tartották egyfelől megvizsgálni azt a problémát, hogy az Orvostudományi Egyetemek: önállósága az orvosképp8ç a beteggyógyitás, a tudó- -j mányofl kutatómunka és az ország közegészsége szempontjából helyes meg-»ldás-e, avagy helyesebb megoldás lenne, ha az Orvostudományi Egyetem ismét a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetembe olvadna be, mint annak Orvostudományi Kara. Az a kérdés is megbeszélés tárgya volt, hogy vájjon melyik f6felügyeleti hatóság alá tartozzék ez Orvostudományi Egyetem: az Egészségügyi Minisztérium, vagy pedig az Oktatásügyi Minisztérium alá. Az Orvostudományi Egyetem tanarai arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a legcélszerűbb megoldásnak látszik, ha mindezekben a kérdésekben saját maguk tesznek javaslatot a kormányzatnak.

Az Egyetem rektora. dr.Gegesi Kiss Pál a tanári értekezlet javaslatára és a felsorolt kérdések megvitatására, valamint annak alapján javaslattételre bizottságot küldött ki dr.Baló József elnöklete alatt, dr.Balogh Károly, tfr.Haynal Imre, dr.Kiss Ferenoz, dr, Melly József * dr.Nyirő Gyula, dr.Rusznyák István és dr.Törő Imre tanárokból. ár.Haynal Imre a biz-ttsági tagságot nem vállalta.

A kiküldött bizottság az 1956. évi december hó 14—én d.e,

1/2^11 órakor, december hő 20-án d.e. 1/2 11 órakor és december hó 27-én é.fit,. 1/2 11 órakor az Egyetem I.sz.Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet könyvtárában értekezletet tartott és az előbb felsorolt kérdésekben a következő határozatokat hozta és terjeszti a Budapesti Orvostudományi Egyetem tanárai elé:

To A kiküldött bizottság mindenekelőtt megvitatta azt a kérdést, h*gy célirány*saob-e az Orvostudományi Egyetem Öfcálló fenntartása, avagy a Tudományegyetembe való leolvadása. Foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy az Orvostudományi Egyetem önálló fenntartása mellett miképpen fog 8 jövőben я kiadott diplomáknak külföldön leendő nc»ztrifikálása alakulni. FIgyeLembevéve az orvostudomány nagyfokú specializálódását, valamint azt a tényt is, hogy az orvosképzés mellett a gyógyszerész- és fogorvosképzés is, mint .külön feledetek jelentkeznek, megckoltnak latszik, hogy a Eudapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Orvostudományi Karából Orvostudományi Egyetem fejlődött ki. Bar az orvostudománynak egyéb tud tunánysza kokkal, főleg a természettudománnyal való koordinációja fontos feladat, mégis az orvostudomány hatalmas fejlődése, ezen belül több kar felállításának szükségessége megokelttá teszik, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és a fog- orvosok képzése külön Orvostudományi Egyetemen történjék. A bizottság ennélfogva javasolja a Budapesti Orvostudsmanyi Egyetem további fenn-