Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1956. május 14., kibővített II. egyetemi tanácsülés - A második 5 éves terv közzétett irányelveinek megvitatása

- 15 ­ш hogy túlzott követelmény volna most még a gyógyszernorma megszüntetése, d.e ez csak irányszám legyen, melynek áthá­gása nem sérti meg a pénzügyi fegyelmet, hanem indokolt esetben megfelelő dokumentáció alátámasztásával meg lehes­sen magyarázni a túllépést. - Pelveti azt a problémát,hogy a mai rendszer maerint a klinikai ápolás dija 70 ft egy napra és első napra 140 ft felvételi dijat kell fizetni. Vannak azonban esetek, amikor egy hónapban többször fel kell valakit venni ugyanabból a betegségből kifolyólag 1-2 napra /pl.caroinomás betegek rádium kezelése/, ilyen eset­ben nem tartja helyesnek a 140 ft újbóli fizetését. Ennek rendezését kéri. Hedri: a klinikáktól megkövetelik - teljes joggal - hogy tu­dományos kutató munkát végezzenek, ami természetszerűleg a betegágynál kezdődik, de azért az experimentális munka le­hetőségét is meg kell adni. Pelveti, hogy nincs állatistálló- juk, ami hátráltatja a tudományos munkát. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert lehetetlen, hogy az állatokat benntartsák a klinikán, a betegek tiltakoznak ez ellen, lárma és bűz van, sérti a tisztaságot. Továbbá állatmütőre is szükség van és korszerű kutató laboratóriumra: histologiai és kémiai la­boratóriumra. Szükség van továbbá megfelelő műszerekre. A tudományos orvosi műszerek kikisérletezésére központi kísér­leti orvosi müszerüzemre volna szükség. - A medikus létszám kérdéséhez: jelenleg az a helyzet, hogy a tantermek befo­gadó képessége nem elegendő, sőt vannak tanszékek, melyknek nincs is tanterme. - A státus kérdéshez: lehetetlenség, hogy a műtősöknek, akik igen fontos munkát végeznek, mégcsak szak- munkási fizetésük sincs, legmagasabb bérkategóriájuk 700 ft. Ezek 1-2 év után elmennek a klinikáról. - Épületeink közül a legújabbak is 40-50 évesek. Niács telefonközpontjuk, nincs megfelelő lift. A klinikák legnagyobb részét lehetne bőviteni. így meg lehetne valósítani a kórházi á^ylétszám emelését. - A szakorvosképzéshez: az anestesiologianak nincs szakorvosa. Ma már más országokban nem a sebész végzi az érzéstelenítést. Az egyétem és terület kapcsolata szempontjából felveti a kli­nikai ambulanciák kérdését. A sebészeti klinika ambulancia nélkül életképtelen. A bel- és gyermekklinikákon van elegen­dő ambulánsanyag, de náluk kiseebészeti betegeket nem tudnak az oktatás rendelkezésére bocsátani, ' pedig ez az általános or­vosképzés szempontjából elengedhetetlen volna. Ezt a kérdést meg kell oldani. - Másik nagyon fontos kérdés az elfekvő bete­gek ellátása. Nem tudják elhelyezni az inoperabilis carcino- más betegeiket. Ugyanez a helyzet a belgyógyászaton is a éyógyithatatlan betegek elhelyezésével. Legalább 20 ilyen el- 1 fekvő ágyra'volna szükség 10.000 lakóst számitva. Ezeknek a betegeknek nagy része azelőtt otthon volt ápolható, ma azon­ban a család minden tagja dolgozik, nincs aki ezeket ápolja. Somogyi : a DISZ Bizottság véleményét tolmácsolja. ^ hallga­tói létszám kérdésében az a véleményük, hogy a jelnleg/ ren­delkezésre álló keretek között a hallgatók létszámát tovább emelni nem lehet a közismert nehézségek miatt, sőt esetleg a létszámot csökkenteni lehetne. - A kutató részlegekkel kap­csolatban. Ha ilyen kutató részlegeket állítanának fel az elméleti intézetekben, akkor a káderek egy része csak oktatna, másik része csak kutatna. Inkább az egyetemi státust kellene úgy emelni, hogy mindenkinek lenne ideje oktatni és kutatni is. Az egyetemi orvosék, különösen az elméleti intézetekben dél­1w

Next

/
Oldalképek
Tartalom