Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1956. január 25., kibővitett rendkívüli ülés - Az I.sz. Gyermekklinikán lévő nem tanszékvezető egyetemi tanári állás betöltése - Az ötéves káderfejlesztési terv irányelvei

nevelni. Egy fiatal embert leh t befolyásolni abba az irtny- - ba, hogy maradjon anatómus. Ez függ attól, hogyan foglalkozna c vele. Természetesen az elméleti intézetekben nagyobb a

probléma. Még az is előfordulhat, hogy oeztályidegent is megtartanak, ha politikai magatartásából nem tűnik ki osz- * tályidegen származása, környezete, ,baráti köre tekintetében nem kifogásolható és szakmailag kiváló. Tájékoztatásul közli, hogy egyetemünkön kb. ll$-a az oktatóknak osztályidegen származású, ami mintegy 90 embert jelent. A célkitűzés 'az, hogy az egyetem osztályhelyzetét megjavítóák. Ezek között sokan vannak, akiknek magatartásuk, "társaságuk, jellemük is tükrözi osztályidegen származásukat. Ezeket feltétlenül el kell távolítani. Az egész oktatói kar politikai színvonalát meg 'kell emelni. Lesznek intézetek, ahol könnyebb, lesznek ahol nehezebb lesz ràegoldani a problémákat. Kéri, hogy a párt alapszeívekkel működjenek közre ebben a kérdésben é3 akkor bizonyára mindenütt sikeresen meg fognak a nehézségek oldódni. - Még egy problémát kiván érinteni. Helyes-e adott ésetben párttag leváltása? A kommunisták között vannak olyanok is, akik becsületesen elvégzik munkájukat, a Párthoz való viszonyulásuk is jó, ennek ellenére mégsem jó oktatók, nincs pedagógiai érzékük, vagy szakmai fejlődésük elért egy bizonyos fokot és tovább fejlődni nem tudnak. Párttagnak is jó, orvosnak is jó, de egyetemi oktatónak nem jó. A Párt Végrehajtó Bizottság nem emel kifogást ilyen esetekben az áthelyezés ellen csak azért mert párttag az illető. Természetesen a V.B. megnézi az esetet és közli észrevételeit. Kéri a professzor elvtársakat, hogy a párttagokat.és pártonkiviilieket egyenként nézzék végig és törekedjenek arra, hogy intézetükben a párttagok száma ne csökkenjen ugrásszerűen.

Baló : a miniszteri utasításban az is szerepel, hogy csak olyan egyén lehet egyetemi oktató, aki tudományos munkát végez. Intézetéből 7 oktató távozott az utóbbi időkben, s igy nagyon sok fiatal oktatója van. Ezeket szeretné bevezetni a tudo&ányos munkába, de nem ttudhatjaT hogy be fognak-e vál^ni. Itt nagyon nehéz távlati tervet készíteni, mert csak a későbbi idő mutatja meg, hogy beválnak-e.

Mozsonyi; a gyógyszerész oktatók, általános problémájára Halmai elv társ már rámutatott. Kéri a minisztériumot, hogy közölje azokat az elhelyezkedési lehetőségeket a “&yágyszerész oktatók szalmára,mely számukra bizonyos előmenetelt jelentene, pl. gyárak, kutató intézetek, szakfelügyelői-állások stb., hogy felajánlhassák az illetőknek.

Rektor : az elméleti intézetek problémáira vonatkozóan Farkas elvtárs bizonyos fokig válaszolt, azonban fel kell hívni a minisztérium figyelmét arra, hogy amennyiben mód van rá, az itt elhangzottak alapján, az1 elméleti intézetek bérezési kérdésével foglalkozzék. Az elméleti intézetekben dolgozó asszisztensi kar bérezés szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben4 van és ez elszivó hatással van. Ugyanígy a gyógyszerészi oktatóknál, ahol még súlyosabb a helyzet. Ettől függetlenül azonban nagyon sok fiatal, még ha anyagilag hátrányosabb is, a tudomány szeretete miatt' elmegy elméleti intézetbe és ottmarad, ha megszereti a szakmát.

Ennek a célnak elérése az intézeti munkára hárul. - Másik szempont, aiaire fel kell a minisztérium figyelmét hívni, hogy rendkívül megkönnyítené munkánkat, ha a minisztérium megadná számunkra hozzávetőlegesen, hogy