Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. augusztus 25., X. tanácsülés - Az általános orvosi kar dékánhelyettesének személyére vonatkozó javaslat
meg. Kiss : elrendeli a titkos szavazást a bizottság javaslata felett, dr. Mosonyi László docens dékánhelyettesi jelölésére vonatkozóan. Beérkezett 29 szavazat, melyből 23 igent és 6 nemet tartalmaz. A Tanács tehát szótöbbséggel elfogadta a bizottság javaslatát. Kiss: a rendelet szerint a fogorvosi és gyógyszerészi dékánok egyelőre nem kapnak dékánhelyettest. Megragadja az alkalmat, hogy az elnöki székből üdvözölje az újonnan megválasztott rektort. Újból hangsúlyozza, hogy rendkívül fontosnak tartja ezt a mai ülést. Az elmúlt 10 évre visszatekintve megállapítja, hogy mind az oktatás, mind a kutatás terén rendkívül sok bizonytalanság fordult elő. Különösen az oktatás terén a tanrendi és szigorlati bizonytalanság megbénítja a hallgatókat. A hiba a vezetés oldalán van és nem szeretné ha az elkövetkező 10 évben is igy lenne. Ezek nem uj problémák, azonban nem csak befelé, hanem kifelé is jelentőséggel bimak, mert a rektorátus megszervezésével nem egy uj hivatalt alkottak, hanem uj autoritást kapott az egyetem, amelynek feladata befelé a túlméretezett adminisztráció és bürokráciának az elmúlt 10 év tapasztalata alapján vaí ló felszámolása, kifelé pedig az egyetem reprezentálása.Az elmúlt 5 év alatt, mely 5 év az ujon.an megválasztott rektor dékánsága volt, nagy csodálattal nézték azt a rendkívül nagy odaadást, lelkesedést, amivel az egyetemet vezette. Bizonyos, hogy ő szervezte meg az uj dékáni hivatalt, az azelőtt egy karból kiinduló önálló orvosegyetemet.Méltányolni tudja ezt a munkát, mert ő maga is kétszer volt dékán és örömének kifejezést, hogy ilyen kiváló tagja van tanácsunknak, aki ezt a nehéz missziót ilyen kiválóan látta el. Ez a mostani választás szankcionálta az elmúlt 5 év dékáni működését is és bizonyos iHkáixafKiöix lehet afelől az uj rektor, hogy mindnyájan a legnagyobb reménységgel néznek uj posiciójában való szereplése és működése elébe. Szeretné azonban egy pár pontra felhivni az uj rektor figyelmét. Több professzor társával együtt abban látja az egyik feladatot, hogy az elkövetkezendő 10 évben hozza egyensúlyban az orvosképzés és az általános egészségügyi szolgálat között lévő aránytalanságot. Ez alatt azt érti, hogy amennyire kiépül a közegészségügy, kórházak, uj épületek intézmények létesítésével, annyira aránytalan az az orvosképzés lemaradása. Akár milyen sokba kerülnek ezek a nagyszerű intézmények, csak annyit érnek, amilyen orvosgamitura működik bennük. Az orvosképzés pedig véleménye szerint le van maradva. Nem fogadható el, hogy csak a nagy intézmények dokumentálják az egészségügy fejlődését, hanem sokkal inkább az orvosi garnitúrát kell fejleszteni. Kéri az uj rektort, hogy ezen az aránytalanságon igyekezzék s.ígiteni, természetesen nem 1-2 év alatt lehet ezt elérni, de most már a legmagasabb politikai és pénzügyi helyeken uj képviselete van az egyetemnek a rektor személyében és bizonyos benne, hogy ezt jó néven is veszik és gyümölcsöző lesz. Ha a rektor ezt a kérdést kellő helyen képviseli ki lehet küszöbölni a hibákat. Továbbá igen sokat beszéltek már az ifjúság fegyelméről és tanulási kedvének fokozásáról. Az elkövetkezendő 10 évben javasolja az uj rektornak uj nevelési elvek bevezetését. Kül-
