Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1954. szeptember 15., I. tanácsülés - A Diákotthon kérdése

vol az egyetemtől lakó hallgatók nem tudnak vacsorázni bejönni a menzára. Javasolja, hogy megfelelő- épületet kell kiharcolni.

Dékán:' számtalan fórummal tárgyaltak már ebben a kérdésben, számtalan előterjesztést tettek. Nónay professzornak, mint a diákotthont patronáló bizottság elnökének az volna a feladata, hogy arra tegyen javaslatot, amitmi magunk tudunk ebben a rendkívüli helyzetben megoldani, pl. hogy melyik intézetben van egy szoba, ahol a diákok tanulhatnának. Nem 620 diák igényelt diákotthoni elhelyezést, hanem ennél sokkal több. Ezt a számot az eü.min.rendelete alapján még 10 $-al redukálni is kell.

A megengedett keretet túlléptük, folyamatosan le kell ezt építeni. Ebben a kérdésben rendkívül nehéz helyzetben van az egyetem. Mindent el kell Öntevékenyen követni, hogy segíteni lehessen ezen a kérdésen. Azt kéri a bizottság elnökétől, hogy ilyen értelemben foglalkozzék a kérdéssel.

Juleaz: a tanulószoba kérdéséhez kiván hozzászólni: az I. Belklinika a múlt tanévben felajánlott tanulószobát, berendezték szépen ezt a szobái. Az igénybevétel nem volt túlságosan nagy, azonban igy is több kárt okoztak a hallgatók. Javasolja, hogy valamilyen módját az ellenőrzésnek be kellene vezeini.

Dékán: nem az a lényeg, hogy panszkod junk, hogy mindent a felsőbb szervektől várjunk. Azt hogy az I.Belklinikán az ellenőrzést hogyan lehetne megoldani, nyilván Julesz elvtárs tudná a legjobban eldönteni és nem a dékán. Öntevékenyen kell segíteni az állami vezetést.

Nónay: fenti hozzászólását kötelességének tartotta megtenni.

Gsa к a kérdés lényégé\ érintette, már tavaly is elmondotta ezeket és újból le akarja szögezni, bár tudja, hogy sok ak/ta volt ebben a kérdésben. Véleménye szerint a legjobb megoldás mégis az volna, ha helyben volna tanulószobája az ifjúságnak és elengedhetetlennek tartja, hogy az egyetem foglalkozzék ezzel a kérdéssel. <.

Dékán: mégis kéri a professzor elvtársat, hogy előbbi szavai szefint lássa e?t feladatát.

Bora : a bizottság jelentésében leirja a meglévő állapotokat. Olyan állapoté,к vol (Гак a diákotthonban, hogy oda higiénikusnak ki sem szabadna menni, mert nem tehetne mást, minthogy bezárassa a diákotthonokat. Vannak bizonyos minimumok, amiken túl nem lehet hogy emberek éljenek. A jelenlegi helyzet,pedig a tavalyinál, még sokkal rosszabb. Az idén annyira túlzsúfolt a létszám, \iogy tűrhetetlenül megromlott a helyzet. Ez oda fog vezetni.f hogy legalábbis el fognak férgesedni a diákotthonok, nem lehetetlen, hogy a tetü is meg fog jelenni, mert nemcsak az ágyak zsúfoltsága nagy - ami kontakt fertőzésre fog vezetn i _ hanem a ruhaneműk elhelyezésében is olyan állapotok vanriak, amiket, ha az egészségügyi miniszter látná, azt mondan£| hogy rögtön meg kell szüntetni. Kétségbe kell vonni, hcjgy orvosokat lehet-e egyáltalában nevelni ilyen kö- rülményel-c között, lehet-e tanitani, hogy mijí a higiéné stb.? Szinte riassz elmondani, hogy milyennek kellene lenni és milyen körülmények között laknak xslí és étkeznek valójában'a hallgatók. A menza viszonyok ép olyan rosszak, mint tavaly voltak, ott egész nap esik az eső, gőz van és pára, ami az