Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. február 23., VI. tanácsülés - A tanszemélyzet ideológiai oktatásáról jelentés - Az oktatószemélyzet idegennyelvi oktatásáról jelentés
- 4 A budapesti I.sz.sebészeti klinikán lett müt6rvosr a debreceni, sebészeti klinikán tanársegéd; adjunktus; 1930-ban magántanár; 1937-ben rk*tanáre 20 évig dolgozott*egyfolytában egyetemi sebészeti klinikán, amivel párhuzamosan 1931-től 1930-ig a debreceni tüdőbeteg szanatorim sebészeti osztályát vezette, 1938-tól 1949-ig budapesti közkórházi sebészfőorvos volt az Eötvös Lóránd Rádium és Röntgen Intézetben, a Madarász utcai gyermekkórházbaj vé^ül a^Rókus kórházban. 1949-ben nevezték ki a pécsi sebészeti tanszékre és e tanszéket illetve a pécsi I,szeSebészeti klinikát vezeti jelenleg is. Hosszabb külföldi tanulmányúton volt Becsben, Óráéban, Münchenben. Lipcsében. Halléban és Berlinben. Londonban."Párizsban Is Brüsszelben folytatott tanulmányokat állami ösztöndijjai0 A felszabadulás után 1948-ban a nemzetközi sebészkollegium kongresz- szusán 'Tett részt .Rómában, 1950-ben pedig a bolgár sebészkongresszuso Szófiában* Tudományos munkája felöleli az egész sebészetet, de a legnagyobb szeretettel a rosszindulatú daganatok therápiájával foglalkozott, 50 tud mányos dolgozata közül az emlőrákkal, a gyomorrákkal, a vágbéirákkal és a csontok rosszindulatú daganataival foglalkozó munkái, a legnagyob jelentőségűek. Több dolgozata jelent meg külföldi folyóiratokban, közülük néhány nem zetközi visszhangot váltott ki, különösen a "The Journal of the inter national College of Surgeons"~ban0 1950-ben megjelent: "Value and Results of combined Elektroooagulation and Radium treatment in Cancer c the rectum" c, munkája. A Magyar Sebésztársaság, a Sebész Szakcsoport és más tudományos egyesületek felkérésére több referátumot tartott és 57 előadást illetve bemutatást,, Schmidt professzor kitűnő előadó, aki a medikus oktatásban és nevelés ben, a szakorvos és orvostovábbképzásben a legjobb eredményeket érte Gyakorlati sebészeti ténykedése, ^mint az pályafutásából is kktünik. - a sebészetiminden ágára kiterjed és rendkivül gazdag tapasztalatokban-: «Jelentékeny része van a magyar sebészetnek a felszabadulás utáni fejî tásében. A MeD.P*tagja, 1952-ben az orvostudományok kandidátusa lett ás "Kiváló orvos". Schmidt professzor egész hazánkban közszeretetnek örvend0 Osztatlanul tisztelik, becsülik és emberi, valamint szakmai kiválóságát országún] határain belül és túl egyöntetűen elismerik. A bizottság Schmidt Lajos dr„ egyetemi tanárt a budapesti orvostudom; egyetem III*sz.sebészeti klinikájának vezetésére alkalmasnak tartja. A bizottság Kudász József és Schmidt Lajos professzorokat a Iliász,s bészeti klinikán megüresedett tanszékvezetői egyetemi tanári állás b töltésére alkalmasnak tartja* Lázár Dezső főorvost nem, A bizottság javasolja, hogy a tanács Kudász és Schmidt professzoroké aequo-loco jelölje. Budapest, 1955*febra15odr0Hedri Endre egyet.tanár, a bizottság elnök Budapest, 1955» február 16., dr.Gegesi Kiss Pál зок0 d ékán 'hb'O
