Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. február 23., VI. tanácsülés - Az oktatószemélyzet részére kiosztandó jutalom kérdése - Az 1954/55 tanév I. félévi vizsgák végleges eredménye

A b V támogatását, akkor hiába erőlködnek, nem tudnak a szakmának te­kintélyt adni. Megjegyzi, hogy a III, és II,^évfolyamnál a fel­vétel még nem teljesen az önkéntes jelentkezés alapján történt, hanem akik a medikus dzakról. kimaradtak, azok kerültek ide. Itt is történtek bizonyos hibák. Összefoglalva tehát bizonyos res- pektust kell szerezni^szakmának és nem kapták meg шхн^ян a mi­nisztériumtól, sőt talán az egyetem részéről sem, azt az elis­merést, amire szükségük lett volna az elinduláskor. Dékán : úgy hiszi itt valami tévedés van. Akik volt medikusok voltak és bizonyos kényszerrel kerültek a fogorvosi szakra,ma már V,évesek és jó a tanulmányi eredményük, A tavaly felvettek­nél már szó sem volt ilyen szempontokról. Ennek ellenére az I, éveseknél 37?£-os bukás van. Tavaly már semmiféle kényszer nem érvényesült a felvételeknél, sőt örömmel vették, ha fogorvosok lehettek. Pelhivja Balogh professzor elvtárs figyelmét, hogy itt utána kell/á nézni, hogy a tanársegédi oktatásnál nincs-.e valamilyen baj, A minisztérium és az egyetem létszám tekinteté­ben messzemenően támogatta a fogorvosképzést, A Fogászati kli_ nikán kialakult docensi kar áll az oktatás rendelkezésére. Min­den támogatást megkaptak az épületen és fakultáson kivül, amit idáig még nem tudtak megoldani. A fogorvosképzés mellék tanszé­ki oktatása szempontjából meg kell vizsgálni a kérdést, hogy miként foglalkoznak a tanársegédek az oktatással. Ratkóczy; felteszi a kérdést, hogy akiket fogorvosoknak vettek fel, azok erre a szakmára pályáztak is? Dékán : túlnyomó részben első helyen kérték ezt a pályát, kis részben második helyen. Balogh; az 1954/55*tanévre szóló felvételeknél érvényesült elő­ször százszázalékig az önkéntes 'jelentkezés elve. Ami az okta­tást illeti igyekezett a fogorvosokat oktató tanári kart arra biztatni, hogy szigorúan vegyék a hallgatókat. Ami a támogatást illeti, nem egészen ért egyet a dékán szavai­val, A fogászati tárgyak előadói tényleg megkapták azokat a kinevezéseket, amit kért - teljes elismerés és köszönet érte - azonban & nem fogászati tárgyak előadói részére nem kapott stá­tust, véleménye szerint arra kell törekednie, hogy ezek az előadók legalább docensi állást kapjanak, mert ennek nagyobb súlya van. Ennek költ%gvetésileg nem volna olyan nagy kihatása. Vannak tehát ilyen fogyatékosságok, amire a figyelmet szeretné * fefchivni és a minisztérium é's az egyetem támogatását is kéri. Kazár; a fogorvostanhallgatók felvetették, hogy nem kapnak pro- fesszori előadást. Felhivja a. figyelmet, hogyha a fogorvosi fa­kultást létrehozzák, akkor nem egy külön fogorvosi egyetmemet, külön tanszékekkel fognak létrehozni, tehát a fogorovás okta­tásért is az illető tanszék professzora felelős., még akkor is ha az oktatással egy-eg|r adjunktus, vagy docens van megbizva. Néhány előadást a professzoroknak kellene megtartaniok és ezt a hallgatók is kérték már. , Ratkóczy: úgy látja bizonyos kisebbrendűségi érzésről van szó. Az a, véleménye, hogy meg fog ez az érzés szűnni, ha majd látni fogják, hogy a végző fogorvosok milyen posicióba fognak kerülni. Ha ezek kisebb megbecsülésben részesülnek, mint más orvosok, akkor ez a kisebbrendűségi érzés továbbra is fennmarad, ha azonban azt fogják látni, hogy evvel az értékes diplomával jól el tudnak helyezkedni ás tekintélyt kapnak, akkor az utánuk kö­vetkezők nem fognak kisebbrendűséget érezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom