Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1955. január 26., V. tanácsülés - A Szovjetunióban tett tanulmány útról beszámoló - Beszámoló az 1954. II. félévi újítási feladatterve teljesítéséről
2 épült, mint Margitszigetünk és összterfogata kb, 7-szer nagyobb Or— szágházunknál.Ebben a hatalmas épületcsoportban 6 természettudományi fakultás /geográfiai, geológiai, mechanika-matematikai, kémiai, fizikai biclogia-talajtani/ kapott helyet, í'izikai fakultásán kb. 20 tanszék működik, amelyekben a klasszikus és modern fizika minden nagyobb területe képviselve van, Évenként tooj száz fizikus kerül ki csupán erről az egyetemről a különböző tudományos és kutatóintézetekbe, /Megjegyezni kivánom, hogy az egyetemen csak a különböző tudományos ás kutatóintézetek számára nevelnek fizikusokat, kémikusokat stb,, a matematika, fizika, kémia, stb, szakos tanárok képzése főiskolákon folyik./ Nemcsak nagy méretekről van azonban szó, hanem lényegesen többről: a kutatás és oktatás területén egyaránt, a sokoldalúság ellenére is alapos, jól megszervezett, céltudatos és eredményekben gazdag munka folyik Előbb az akadémiai kutatóintézetek munkájáról szólók. Ezek végzik,a kutatómunka zömét. A tanszékek tudományos produkciója, lényegesen kiseb kapacitásuk miatt, ha minőségileg nem is, de mennyiségileg kisebb. Felszerelésük rendkivül gazdag és a legmodernebb, amit ma már teljesen a szovjet ipar állit elő. Minden intézet kutatási tematikája teljes, olyan értelemben, hogy az intézet profiljába illő minden lényeges terület művelés alutt áll# A kutatási programm összeállításánál az illető tudományág mai állása és a gyakorlat követelményei az irányadó szempontok. így azután mindegyik intézet a profiljához tartozó elméleti, kísérleti és gyakorlati problémákkal egyaránt-foglaIkozik. A sokoldalú programm ellenére szétszóró dottság nincs, mert minden osztály, minden kutatócsoport az intézeten belül jól körülhatárolt területet kap, amely azután ugyancsak világosa: megfogalmazott feladatokra oszlik tovább. Az egyénekre szétosztott részletmunkákat a csoport- és osztályvezetők, az egész intézet munkája pedig az intézet igazgatója fogja össze. Az igazgató általában akadémikus, az osztályvezetők legalább doktori, a csoportvezetők pedig kandidátusi fokozattal birnak. Az intézetek tudományos munkája gondos, preciz, körültekintő, A gazdag • hazai irodalmon kívül állandó figyelem kisérik a külföldi irodalmat bs, bármilyen nyelven jelenjék jneg valamilyen dolgozat. Angolul és németül a kezdő kutatók is olvasnak. Egymás munkáját erős kritikával birálják, amely azonban mindig segitó. Érdemes megfigyelni pl, hogy milyen szeretettel beszélnek idősebb kutatók tanítványaikról és büszkék azok eredményeire. A kritika mellett ■a kölcsönös megbecsülés jellemzi az intéz eteknek egymáshoz való viszonyát is. Az erős specializálódás ellenére tájékozottságuk széles körű, amit az intézeti szemináriumok, gyakori szakmai konferenciák bővítenék, A munka eredményességét, a kutatókáderek idejének, energiájának helyes felhasználását nagymértékben segitik a jól felszerelt műhelyek /az osztályok mellett működő "házi műhelyek" és az intézet központi műhelye/, a kellőszámu tapasztalt mérnök, teohnikus, mechanikus, laboráns és a különböző kisegitő személyzet. Ezek arányát az intézet karaktere és az igazgató elgondolásai határozzák meg. Az intézet igazgatója egyébként teljesjogu és felelős vezető. Szava döntő személyi és anyagi vonatkozású kérdésekben egyaránt, ugyanakkor feleli az intézet egész életéért, a tervekért, a munka megszervezéséért és eredményességéért épugy- mint az intézet rendjéért, személyi vonatkozású problémáiért. Hasonló módon élik életüket a tanszékek is. A még mindig fennálló káderhiány miatt a professzor és idősebb munkatársa rendszerint valamelyik akadémiai intézetben is dolgoznak. Ennek a kedvezőtlen állapotna' azonban előnye is van, mort igy a hasonló profilú tanszékek és akadémiai intézetek jól összehangolt kutatási terv szerint dolgoznak, mun-
