Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955

1955. január 26., V. tanácsülés - Az egyetem káderproblémái

vannak kezelésben és ne mondják, bogy ne járjanak a klinikára. Az ambuláns betegeknél nem is keresztülvihető a rendelet, mert azokat is be kell jelenteni, akiknél gyanú merül fel. Ez semmi­képpen nem volna helyes. Pákán a Tanács ezzel egyetért és fel fogják hivni a miniszte­riül figyelmét erre a problémára. III. Az egyetem kádérproblémái* Dékán jelenti, hogy január 17-21 között az Egészségügyi minisz­térium bizottsága foglalkozott az egyetem káderproblémáival. Nem minden tanszéket keresett fel ez a bizottság, egyes pár­huzamos, vagy ellentétes klinikákra, intézetekbe szálltak ki és igy szúrópróba szerűen tájékozódtak a káder kérdésekről. . Erről a munkáról számol be a Tanácsnak dr.Lóránt Imre főosz­tályvezető elvtárs. Lóránt : január 17-21 között щъ eü.miniszterium részéről egy bi'zottság vizsgálta meg, illetve tájékozódott az orvostudo­mányi egyetem egyes káderkérdéseiről. A bizottságban részt- vett dr.Szodoray professzor is Debrecenből. Munkájukat azzal kezdték, hogy a dákánhelyettes, a párt- és szakszervezeti titkár elvtársakkal megállapították, hogy mely Intézetekkel fognak beszélni. Az elméleti intézetek és klinikák közül ki­jelöltek egyes párhuzamos tanszékeket, egy«solyan tanszékeket, ahol komolyabb káderproblémák vannak és egyes olyanokat,ahol nem volt nehézség. A bizottság munkája meghatározott időhöz volt kötve és igy egy-egy tanszékvezetővel másfél-két órát beszélgettek. Természetesen a budapesti egyetem több mint 40 intézetét nem tudták mind felkeresni. Az I. és II.Kórbonctani intézetben, а I, és II.gyermekklinikán, II.szemklinikán, gyógyszerészeti intézetben, anatómiai intézetben, Il.nőikli- níkán, III.belklinikán, élettani, biokémiai intézetben és az elme-idegklinikán járt a bizottság. A vizsgálat utolsó napján elbeszélgettek egy-egy intézet fiatalabb tagjával. A kiváloga­tásban résztvett az egyetem adminisztratív vezetője és az Sz. B.titkár. Ezen a beszélgetésen képviselve volt docens, adjunk­tus, tanársegéd, aspiráns. A beszélgetések során meggyőződtek, hogy nem is lett volna szükséges az összes intézetvezetőkkel beszélni, mert nagyjából a kérdések bizonyos témakörök körül Csoportosultak. Ezek a kérdések: 1,/ a káderek mozgatásának, ill.megrekedésének kérdése az intézetekben. A legtöbb intézetben az idősebb káderek ottmaradása miatt nehéz a fiatalok előre­jutása és a végző tehetséges orvosok egyetemi intézetekbe va­ló felvétele. Az idősebb káderek elhelyezése teimé lehetővé az egyetem szociális összetételének megjavítását is. Vezetésre alkalmas szakkáderek számos szakmában megfelelő állás hiánya miatt nem tudnak elhelyezkedni. Különösen vidékre mennek szak­mailag nem megfelelő káderek. Pl. különösen vidéken szükség volna jól képzett urológusokra, azonban a vezető kórházak mel­lett ilyen állások nincsenek rendszeresítve, vagy mással van­nak betöltve. Másik^nehézség, hogy a budapesti életkörülmények­hez hozzászokott idősebb szakemberek nem szívesen helyezkednek el vidéken. Ezen mozgási lehetetlenség miatt odavezet a hely­zet, hogy 50 éves orvosok dolgoznak gyakornoki beosztásban à klinikákon. Ezeken a nehezsegeken csak több éves káderfejleszté— si tervvel tudnának segíteni, mely tervet a professzoroknak is ismerni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom