Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. október 28., II. tanácsülés - Az új vizsgaszabályzat tervezet kérdése
VI, Az u.j vizsgaszabályzat tervezet kérdése Elnök: a kiküldött tizott sár javaslatát és az egye3 bizottsági tagok észrevételeit a dékán elv társ a tanács tagjainak köriratban megküldte. Kéri Issekutz professzort, a bizottság elnökét, hogy kiván-e még hozzáfűzni valamit a bizottság javaslatához. /2.sz.melléklet./ Issekutz: csupán a fontosabb pontokra kivánja felhívni a figyelmet: A helyettes vizsgáztatók kijelölését javasolja egy évre előre megtenni'. A tétellapok módosítását félévenként nem tartja keresztülvihe- tőnek, mert a kérdéseknek az egész anyagot fel kell ölelni. Ehelyett javasolják az 1-2 évenkénti kiegészítést. A 9.pont fogalmazása nem elég világos. Nálunk nem szokás a feleletet Írásban' elkészíteni. Csak jegyzeteket készít magának a vizsgázó. Természetesen egy receptet,^ vagy matematikai levezetést elkészíthet. Lényeges a lo.§-ban az elégséges je y meghatározásánál:"... az anyag alkalmazásában némi jártasságot mutat". Egy orvosnál ez nem elegendő. Javasolja ezt a mondatot kihagyni. 11.pontban a távolmaradás elégtelen jeggyel egyenlő. Ma már a hallgatók elég rendesen jelennek meg a vizsgákon. Vannak esetek, amikor betegség miatt pár nép kiesik a tanulásból és akkor esetleg egy jeles tanuló, mivel nem tudott rendesen elkészülni, nem akar közepes vizsgajegyet kapni, ezért nem jelenik meg. Ilyen esetekben nem lenne méltányos elégtelen jegyet beírni. Ezért a dékán vizsgálja meg az ilyen eseteket és ha talál nyomós okot az elmaradásra, ne Írja be az elégtelen jelzést, hanem adjon egy újabb terminust. Vizsgaidőszakban csak az kapjon ismétlésre engedélyt, aki csak egy tárgyból bukott. A ezeptemberi utóvizsgák csak IK. 8.-ig tartsanak, hogy az utóvizsgák a tanévkezdést ne zavarják. Aki az utóvizsgaidőszakban 1 tárgyból elbukott X.10.-ig kapjon újabb terminust. Aki több tárgyból bukott évismétlésre, vagy kizárásra utasítandó. - A bizottság nem tudott megegyezni a vizsgák nyilvánossága tekintetében. Mindkét szempont mellett lehet érveket felházni. A vizsgák nyugodtabbak, ha nincs nyilvánosság, viszont ma ,a a szigorlat hallgatás•bizonyos tanulási lehetőséget ad a hallgatóknak. Továbbá a zárt vizsgáknál előfordulhat bizonyos mendemondák a vizsgáztatásról, ami nyilvános vizsgánál nem lehetséges. Kéri a "'Tanácsot, hogy ebben a kérdésben foglaljon állast. - Szeptemberben csak egy hétig tartson az utóvizsga idő. A beszámolóknál}, a "megfelelt" jelzést tartják jobbnak. Pontos követelmény, hogy vizsgázók csakis leckekönyvvel jelenjenek meg a vizsgán, hogy a jegyet be lehessen irai és személyazonosságát igazolja. Elnök : elsősorban a vitás kérdésekhez kéri a hozzászólásokat. Incze: általában nem tartja helyesnek, hogy meg nem jelenés esetén elégtelen jegyet kapjanak a hallgatók. Az elégtelen: vizsgaminősitést jelent, vagyis hogy az illető ott megjelent és elégtelent kapott, meri nem tudott. Viszont a meg nem jelenésnél előre nem lehet tudni, hogy az milyen okból történt. Javasolja, hogy á meg nem jelenés egymagában ne jelentsen elégtelen jegyet. Gyenge ; javasolja, hogy a vizsgaidőszakot követő két hétben, ha a hal" gató több tárgyból bukott, legalább egy tárgyból vizsgára kiírható legyen, mert képtelen az összes bukott tárgyakból ősszel vizsgázni. Másodszor helyes volna, ha a nyári katonai gyakorlatok idejét egyeztetne a minisztérium, mert a tapasztalat az volt, hogy a katonai gyakorlatúi a tanulásban gátolták a hallgatókat. Vagy a vizsgák után rögtön kezdődjék a nyári katonai gyakorlat és utána legyen egy hónap szabadság, vagy a tanévet kell.úgy kitolni, hogy legyen idő a vizsgákra. Ezt Írásban is fel fogják terjeszteni. Várdai /Vl.é.oh./: A Disz -Bizottság foglalkozott az uj vizsgaszabály- zattal és a következő megjegyzéseket fűzi hozzá: