Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. május 4., VII. tanácsülés - Elnöki bejelentések

Dékán jelenti, hogy az 1953/54 tanévben a II.félévi igazolatlan mulasztás és hanyag tanulmányi előmenetel miatt az alábbi fegyelmi büntetéseket hozte:

Kizárás: Mzigoru megrovás: Megrovás: Intés: 1-“21-------------- -----21 ----------75-------- 75----- I.-VI.évf.oh

9 I.-IV.gyógysz.h.

Bizonyos fegyelmi lazulás volt észlelhető az ifjúság körében, amit különösen az évismétlő, hanyag hallgatók idéztek elő. Ezért az eddigiekkel ellentétben már most is, de a jövőben még fokozottabban, a fegyelmi büntetések nemcsak pusztán adminisztrációs intézkedések lesznek, hanem annak következményeit a hanyag hallgatók érezni fogják pl. az ösztöndijelosztásnál, a nyári gyakorlatok megszervezésénél felmerülő kívánságaik elbírálásánál, nyári ösztöndij me^állapitásnál, tudományos körökbe való felvételnél és mindenféle más kedvezménynél.

Dékán jelenti, hogy Egyetemünk tudományos körei április, ,22.-én tartották első tudományos konferenciájukat. Felkéri dr.xóth Ferenc adminisztrativ vezető elvtársat, hogy röviden számoljon be a konferenciáról*

^óth: Április 22.-én zajlott le Egyetemünkön a II. sz.Kórbonc- tani Intézet tantermében tudományоsf diákköreink első konferenciája. Ezen a nagyjelentőségű napon alkalom alkalom nyilott а jövő kutató nemzedék éegifjabbjai számára, hogy a nyilvánosság elé lépjenek azokkal a tudományos kérdésekkel, amelyek foglalkoztatják őket. Szerény indulás volt ez, szinte megcsak próbálkozás. A konferencia célja az volt, hogy fórumot nyissunk a tudományos köri tagok számára, ahol. szerepelhetnek és seregszemlét tarthattunk a jövő kutatói felett. Ezen két feladat mellett fontos szerepet játszott a nevelés is. Az előji két feladatot a konferencia megvalósitptta, a harmadikat nem "teljesen. ^ konferencia nevelő hatását az előadókra felbecsülhetetlennek mondhatjuk, Az a 28 fiatal kutató jelölt, aki beszámolt munkájáról, még ha az csak egy kis részletmunka volt is, előadására hónapokon át készült, olvasott, munkáját egyéni véleménnyel kommentálta. végül azután a kongresszuson a kritikus hallgatóság, részben idősebb tapasztalt és szakmailag jól képzett kutatók előtt kellett elmondania. Hogy ez mit, jelentett a jövő kutató- nemzedék nevelésében, azt részleteznek nem kell. Sokszor az első nyilvános szer plésnek rendkivül nagy hatása van valakinek a sorsára. Megállapíthatjuk, hogy az elhangzott előadások igen színvonalasak, jók voltak, alapos felkészültségről tettek tanúságot. Egyes előadások pedig bármely tudományos kongresszuson is megállták volna a helyüket, mind tartalmukat, mind pedig előadásmódjukat illetően. „

Az előadások dokumentáltsága is kifogástalan volt. A vetített képanyag jó, egyes esetekben pedig kiválÜ volt. Az előadásokon általában meglátszott nemcsak az a szakismeret, ügybuzgalom és gond, amellyel az előadók előadásukra készültek, hanem megérződött az a gond és szeretet is, amellyel az intézetek vezetői, haladottabb kutatói a fiatalokat útnak indították, előadásaikat átfésülték és tanácsaikkal sikerükhöz hozzájárultak. Sajnos az előadásokkal kapcsolatos hozzászólásoknál hiányosságok mutatkoztak. A hozzászólások elég gyéren voltak. Talán úgy gondolták a jelenlévők, hogy a fiatalkat a kezdet kezdetén nem szabad a kritikával elriasztani, vagy elkedvetleníteni. Véleményünk szerint a biztató, iránytmutató, vagy csak egyszerűen helyes hozzászólások is nagy nevelő hatással bírnak.

wS