Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1954. május 4., VII. tanácsülés - Miniszteri leiratok
5 H Ü között és megint a közkórházi munkát tartotta többre,mint az egyetemet. A közkórházakban a 3egédorvosnak annyi a fizetése, mint amennyit egy klinikai tanársegéd nem érhet el', aki 4 éve segédorvos egy közkórházban, annak annyi a fizetése, amit csak elvétve egy-egy idős tanársegéd érhet el, aki pedig tudományos munkát is végez. Úgy érzi még mindig uralkodik az a nézet, hogy a klinika arisztokratikus, exclu- ziv hely, amit nem demokratikus támogatni. Érthetetlennek tartja, hogy az eddig az egyetemek és rendélő intézetek között fennálló bérfeszültséget nem helyesbitették, hanem a közkórházak és mgyatmeka* egyetemek között hoztak létre bérfeszültséget. Egyébként a közkórházban is a főorvos csak 300 ft-al kap több fizetést, mint a 4 év óta dolgozó szakorvos. Sós: megállapítja, hogy súlyos helyzetet termetettek az elméleti intézetekben. Egy tanársegéd, aki szakorvos és az elméleti intézetben maradt, kb 1000 Ft.-al kap kevesebb fizetést, mint aki nem vált be egyetemi tanársegédnek és eltanácsolták az egyetemről. Ma az a helyzet, hogy sokkal jobban jár az, aki elmegy az egyetemről, mert magasabb lesz a fizetése, ez az egyetem elsorvasztását fogja eredményezni. Pl, olyan tanítványa, aki 3 évig dolgozott mellette eszerint a rendelet szerint magasabb fizetést fog kapni, mint ő, aki 20~éve dolgozik ebben a szakmában. Az a véleménye, hogy helytelen az egyetemen dolgozókat ilyen hátrányos helyzetbe hozni más, kisebb képzettséget igénylő állásokkal szemben, Kiss: egyetért az öeszes előtte szólottákkal, nem érti mi- ért tekintik mostohának az egyetemet, amikor ugyanazon minisztérium alá tartoznak, miért hanyagolja el ugyauazon főhatóság az orvosi gárda kiképzőjét, az egyetemet? A legjobb assnisztensei, kutatói elkedvetlenedtek többek között ezért a rendelkezésért is. Satkóczy: nagyon örül, hogy ilyen visszhangra talált felszólalása. Amennyit)en a tanács állást foglal ebben a kérdésben és felterjesztéssel él, akkor alkalom volna arról is megemlékezni, hogy a személyzet jutalmazásában nem helyes aránytalanság nyilvánul meg az orvosdolgozókkal szemben, Pl, klinikáján ugyanazon a napon oszt ki 10-12 orvos között 6-7000 Pt.-ot, amikor 18 egyéb dolgozó között 300 ft, kerül kiosztásra. Ez roppant kino3 helyzetbe hozza őt minden alkalommal. A többi dolgozók is résztvesznek az 6 munkájukban és az oktatási nivó fenntartásában is szerepet játszanak és mégsem tudja őket megfelelően jutalmazni. Javasolja, hogy ezt a kiritró különbséget szüntessék meg. Mozsonyi: hasonló panaszokról számolhat be. A gyógysze- rész oktatók a gyógyszertári fizetésekkel összehasonlítva jelentős hátrányban vannak, holott őket a legkiválóbbakból választották ki. A gyógyszerészeket oktató tanszékeket is fenyegeti az a veszély, hogy az oktatók el fognak onnan menni. Gubi: az elméleti intézetek a bérrendezéssel kapcsolatban nem kerülhettek szóba, tekintettel arra, hogy egyetemi státusokat ez a bérrendezés nem érintette. Az egyetemi kulcsszámok változatlanok maradtak. A gyógyítási vonalon a gyógyítási pótdijat állapította meg a minisztérium. Amennyiben ezen a téren a besorolásnál történtek hibák, az ilyen
