Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954

1954. március 24., VI. tanácsülés - Dékáni értekezlet anyagának megvitatása

- 19 ­U dezni, hogy mikor jelentkezhet a hallgató utóvizsgára,mert a tanulmányi osztály 1 hét múlva újra kiirja, s ez komolyta­lanná teszi a vizsgát. Egymás után vizsgázik és egyszer majd osak lesz egy kérdés, amire meg tud felelni. Az is rendkivü- li megterhelés a tanszékeknek, hogy a bukásokról jelentést kell Írni, - À 9,oldalon az államvizsga célja: "megvizsgál­ni, hogy az egyetemet elvégző hallgatók szakmájuknak alap­vető kérdéseit összefüggően ismerik és önállóan alkalmazni tudják-e a dialektikus és történelmi materializmus alap­ján". Ezt fogják kérdezni az államvizsgán? Ezek csak frá­zisok és lejáratása a dialektikus gondolkodásnak és lejára­tása a marxizmusnak. Ez ellen a legélesebben tiltakozni kell.- Nem érti mit jelent a lo. oldalon "Rutin munka,Betegellá­tással összefüggő vizsgálatok /elm.int./" Issekutz: nem ért egyet mindenben Rusznyák professzor sza­vaival. úgy érzi ez a javaslat bizonyosfoku haladást je­lent, Véleménye szerint «gyakorlati órákon meg kell tár­gyalni azokat a részletkérdéseket, amelyeket a professzor nem adott elő. Javasolja, hogy a tankönyvek az eddiginél lényegesen bővebben Íródjanak, die szorítkozzanak a szigor­lati anyagra és különösen a magyar irodalomrç is terjedjen ki. A magyar irodalom feldolgozása első feltétele a haladó hagyományok ápolásának. - Örömmel üdvözli, hogy a tanszékek nagyobb szabadságot kapnak oktatói módszereik megválasztá­sában. - Az államvizsgákkal kapcsolatban javasolja, hogy a 6-8 szigorlati tárgy közül a jelölt által szabadon válasz­tott egy elméleti és két klinikai tárgyból kérdezzék. Az államvizsga sikeres letétele legalább általános jó /3.5/ ered­ményhez legyen kötve, a közepes eredményt elért jelölt to­vábbi három hónapi, az elégséges további hat hónapi és az elégtelen további egy évi kórházi gyakorlatra utas/ittassék. Aki az államvizsgát sikeresen letette használhassa a dok­tori címet a szokásos dr. rövidítéssel, ^ttől való megkü­lönböztetésül a tudományos rangfokozatok oime legyen: "az orvostudományok akadémiai doktora" ill. "kandidátusa". Molnár; múlt év őszén, amikor az egyetemi tipusszabály- zatot tárgyalták mindezekben a kérdésekben a "Tanács ál­lást foglalt. Úgy látja, hogy ez a dékáni értekezlet anya­ga a különböző egyetemekről bejött véleményekre támaszkodik. Javasolja, hogy mind ezekben a kérdésekben és az orvoskép­zés kérdésében is, melyrben a kiküldött bizottság javasla­tát megtette, bizzák meg a dékán elvtármat, hogy a Tanács akkori állásfoglalását képviselje és a dékáni értekezlete­ken továbbra is érvényesítse. Haynal: nem óhajtja felszólalásában minden észrevételét elmondani, amit egyébként Írásban beadott, hanem csupán a felvételekre megjegyzi, hogy véleménye szerint valameny- nyi végig jelesrendü és kitünően érett pályázót fel kellene venni, mivel a politikai elbírálásuk már a középiskolába való felvételükkor megtörtént. - Helytelennek tartja to­vábbá a szegénysorsu hallgatók ösztöndíj redukálását, ill. megvonását a vizsgaeredmények alapján, mert rosszabb anya­gi körülmények között a tanulmányi eredménye előrelátható­lag még rosszabb lesz. - Az oktatásra vonatkozóan megálla­pítja, hogy a reform az első három évfolyamon a gyakorlati oktatás megvalósításával haladást jelentett a közelmúlthoz képest. Ezzel szemben a belgy. tanítása háttérbe szorult, helyes volna négy féléven át heti 7 és fél órában vissza­állítani. A belgy. és sebészeti propedeutika egy*-egy fél­eV-'L

Next

/
Oldalképek
Tartalom