Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. december 16., III. tanácsülés - Egyetemünkön létesített "Tudományos Bizottság" és "Gyógyítási és Egészségvédelmi Bizottság" programmtervezetének megvitatása
a tudományos bizottságot abból a szempontból, hogy az egyetem, mint hatalmas testület mellett, más intézményekhez hasonlóan tudományos bizottság mükdöjék, helyesnek tartja. Dékán: olyan kérdésekre tértek ki, ami helytelen irányban tereli a vitát, ügy állitják be, hogy van az Akadémia, az ETT ésimég egy bi- d zottság. Az Akadémia és az ETT országos szervek, a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem helyi szerv, tehát ennek bármilyen bizottságát és annak munkáját nem lehet együtt emlegetni az Akadémiával és az ETT- va1 , h? Miért van erre a bizottságra szükség? Az egyetem életét népköztársasági rendelet szabályozza, amelynek első általános bekezdése igy szól: "Az elavult, feudális jellegű egyetemi szervezeti formát hatálytalanitó uj szervezeti szabályeat az egyszemélyes felelős vezetés elvén alapszik." Az 1.§ с/ bekezdés szerint az egyszemélyes vezető "felelős az egyetem hatáskörébe tartozó tudományos munkáért." A Tanács feladata véleményt nyilvánítani. Lehetetlen, hogy ennek az óriási apparátusnak a munkáját a dékán egy személyében ellenőrizni tudja, hibás volt, hogy ez a bizottság eddig is nem volt már meg. л rendelet értelmében a dékán vita nélkül kiküldheti a szükséges bizottságokat és előírhatja a feladatokat. Létrehozhatta volna ezt a bizottságot azzal,^hogy hozzák a dékán felé a problémákat és a Tanács véleménye nélkül is a Tanács elé hozhatta volna a bizottság véleményét, hogy az egyetemen mi a helyzet a tudományos munka szempontjából, ügy véli, hogy egy eddig elmulasztott dolgot pótolnak ennek a bizottságnak a felállításával. Nem kivan itt kitérni arra, hogy az Akadémia és az ETT ügyvezetésével milyen a kapcsolatuk, de az a véleménye, hogy a Budapesti Orvostudományi Egyetem tudományos életéről csak az egyetem vezetőségén keresztül lehet intézkedni és ezt-kell megjavítani, ha eddig nem igy történt. Ebben szükség van egy ilyen bizottság támogatására. Azért hozta a kérdést a Tanács elé, hogy amikor meg fogja szabni ennek a bizottságnak a feladatait, támaszkodhasson a tanszékvezetők véleményére, mert a dékán átháríthatja a felelősséget a tanszéki munkáért a tanszékvezetőre, de a tanszékvezetőkért a dékán felelős. Az Akadémia nem elöljárója $z egye-cemnek, országos szerv, mely a tudománypolitikát viszi, de sem felelősségre nem vonhatja az egyetemet, sem jelentéstételre nem kötelezheti. ш Nem ért egyet a bizottság programmtervezetének 3 pontjával, ez nem helyes. Az egyetemi bizottságnak a dékánon keresztül kell tartani a kapcsolatot. A dékán megbízhatja a bizottságot a kapcsolat fenntartásával, de a munkatervben nem szerepelhet közvetlen kapcsolat tartása külső szervekkel. Nem ért egyet azzal, hogy a Tanács választja a bizottságot. A bizottságot csak a dékán küldheti ki. Ezenkívül mint tanszékvezető is egyetért a bizottság javaslatával. Eéri/, hogy úgy vit/assák meg a kérdést, hogy mik azok a feladatok, amelyeket el kell a bizottságnak végezni. Éneikül a bizottság nélkül nincs a dékánnak szerve a tudományos munka ellenőrzésére. Kiss : tudományos munkát kell csinálni és akarnak is csinálni. Ehhez szorosan hozzátartozik a káder kérdés is. Ezen a bizottságon keresztül reméli ebben a kérdésben is pozitiv segítséget fognak kapni. Ratkóczy: ha klinikájáról valaki egy cikket ir, először ez a bi- zottság cenzúrázza ezt? Dékán: a helyes hozzászólás az lett volna, ha Ratkóczy professzor elvtárs kifejtette volna, hogy véleménye szerintábi^reny^e—magasabb -nivé^u cikkeket ne a biao^toá^lellenörizz^i. Inoze; véleménye szerint eleg ha a professzor sajátmaga garantálja, hogy a cikk megfelelő, de vájjon a dékánnak elegendő-e az intézet- vezető garanciája, vagy szükséges a bizottságé is?
