Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. december 16., III. tanácsülés - Egyetemünkön létesített "Tudományos Bizottság" és "Gyógyítási és Egészségvédelmi Bizottság" programmtervezetének megvitatása
Hedri: a javaslat minden részével azonosítja magát. Annak a tudomá- nyos munkának, amely Magyarországon folyik, jó részét egyetemi emberek végzik, azonban a tudományos munka vezetésébe, irányításába,^ a jutalmazásokba az egyetemnek semmi beleszólása nincs. Tulajdonképen rólunk döntenek nélkülünk azok a fórumok, melyek ezekkel a kérdésekké] foglalkoznak. Ezért szükségesnek tartja, hogy kérdezzék meg ezekben a kérdésekben az egyetem véleményét és ez is feladata legyen a bizottságnak. Balogh: úgy érzi félreértés van a vitában. Nem egy harmadik tudományos forum akar kibontakozni, hanem egy javaslattevő szerv alakul ki, amely itt az egyetemen koordinálja az Akadémia és ETT, mint felsőbb fórumok működését.Tehát elsősorban javaslattal kell élnie a bizottságnak. Elbirálja, hogy az Akadémia és ETT felől érkező megbízásoknak milyen formában, milyen módon tud megfelelni az egyetem. Nem hiszi, hogy részletekbe menően volna szükséges foglalkozni a kérdésekkel, ha javaslatot tesznek az Akadémia és az ETT felé, akkor úgyis látják, hogy mikkel kell foglalkozni. Ratkóczy: ebben a formában, ahogy Balogh professzor kifejtette, helyesnek tart já a bizottságot. Petényi: nem látja célszerűnek ebben a formában. Ezeknek a kérdéseknek jelenleg az Akadémiámé és a ETT a szerve. Természetesen lehet másképpen is megszervezni, de országos viszonylatban jelenleg igy van megszervezve. Kétségtelenül lehet decentralizálni ezt a kérdést, de ebben a formában ez csak a bürokrácia növelését jelenti. Jelenleg 2 szerv intézi ezeket a kérdéseket, s ez sem megy könnyen, azonban egy harmadik forum még csak növeli a nehézségeket. Ülés éppen elég van, további rendszeres ülések beépitése, előadások megszervezése, nem viszi előbbre ezt a kérdést, a közlések további megszervezése sem szükséges. Érthető, hogy minden egyetemnek meg van az az ambíciója, hogy számon tartsa, hogy milyen tudományos munka folyik, tehát ha alakul egy bizottság mely ezt a tudományos munkát számon- tartja és speciális kérdésekkel foglalkozik az helyes, azonban a javasolt formában nem látszik helyesnek. Bálint : nincs egy olyan forum, mint azelőtt az Orvosegyesület, ahol l/2-l órás előadásokat tartanának, ezeknek megszervezése hasznos volna. Dabis: amikor a tudományos bizottság első ülését tartotta, aggályát fej ezte ki afelett, hogy mint egy harmadik forum alakul meg es nem látta egészen világosan ennek a szervnek a működését, irányítását és kötelességeit. Tudományos bizottság alakulása nagy intézmények mellett helyes, pl. az Országos Közegészségügyi-, az Élelmezésegészségügyi-, Munkaegészségügyi intézeteknek van tudományos bizottsága, mely bizottság részben felkért, részben kiküldött tagokkal az intézetekben folyó munkát elbirálja, gyakorlati segitséget ad stb. Ebből a szempontból nézve ennek a bizottságnak feladata, hogy tájékozódjék az egyetemen folyó munkáról, tájékoztassa a' dékánt, segit- se az egyes intézeteket. Ilyen szempontból rendkívül szükséges ez a bizottság, azonban az Akadémiával és ETT-vel való kapcsolat tartását nem látja biztosítottnak. A Pártbizottsággal és a Szakszervezeti bizottsággal való állandó kapcsolat taftása helyes. Továbbá a programmtervezet II.pontjához megjegyzi, hogy az ellenőrzés nem jelent mindig segitséget, gyakran inkább formalizmus. Feltétlenül helyesnek tartja, hogy az egyetem területén ellenőrzést végezzen a bizottság, de inkább tájékozódás szempontjából. A "szemmeltartás” szempontjából való ellenőrzést szerinte koordinálni kellene az Akadémia és az ETT ellenőrzéseivel. Speciális kérdés a tudományos körök ellenőrzése. л kitüntetési és jutalmazási ügyeket, ae egyetem haladó hagyományainak ápolását helyesnek tartja. - Összefoglalva:
