Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1953-1954
1953. december 16., III. tanácsülés - Tanulmányi kérdések
Kéri, hogy ha lehetséges a következő félévben úgy rendezzék, hogy a gyakorlati órák a déli órákban, az elméleti órák pedig a regbeli órákban legyenek, mert a gyakorlati órákhoz nem kell olyan figyelem, mint az elméleti órákhoz. Dékán: ez tanrendösszeállitás kérdése. Zoltán: a II.éven a szövettan évvégére való helyezése talán megoldaná a keresztféléves tárgyak problémáját. Felhivja azonban a figyelmet, hogy a klinikai tárgyaknál pl. ha több féléves tárgyakról van szó, elkerülhetetlen, hogy 2-3 tárgyból vizsga legyen, a többiből viszont nincs, s ez nem mehet a folyamatos tanulás rovására. A szigorlati tárgyat, természetesen intenzivebben tanulják, de kövessék azért azt a tárgyat is, amiből nincs vizsga. Megértették a hallgatósággal, hogy pihenésként vegyék át azt a tárgyat, amiből csak követni kell az előadást, olvassák el naponta, nem tesz ki többet 20 percnél ez, hogy követni^tudják a leadott anyagot. Ez a probléma necsak vizsgarend kérdése, mert soha nem lehet kiküszöbölni, hogy a tárgyakat párhuzamosan kelljen tanulni. A visszakérdezés kérdésében megjegyzi, hogy van olyan intézet,ahol sürgősen levizsgáztatták a hallgatókat, mert a dékán kérte a tanulmányi helyzetet. Egyetért azzal, hogy. ez rossz módszer és egyetért azzal, ho^y az ellenőrzésnek folyamatosnak kell lenni, de nem érthet egyet azzal, hogy a hallgatóság felháborodik, ha bármilyen formában meggyőződnek a tanulásáról, a hallgatóságnak folyamatosan . kell tanulni, még ha nem kérdezik is. De hogy a.hallgatóság felhá- borodhassék és, hogy a tanulmányi osztály ezzel egyetértsen, ezt mem tartja helyesnek. Az ifjúság természetesen mindig túlzó, de ha ezt nem ismerik fel, abból származik a baj* Horn: a kisvizsgák kérdéséhez megjegyzi, hogy év elejétől folyamatosan a gyakorlatokon lo-15 perc visszakérdezés volt. A kisvizsga akkor merült fel, amikor a tanulmányi felelős az egyik, vagy másik csoportot meglátogatta és tájékozódni akart a hallgatóság felkészüléséről. Ugyanekkor Tóth adminisztrativ vezető elvtárs eljött a klinikára és együtt elment a tanulmányi felelőssel a csoportokat meglátogatni, de szó sem volt kisvizsgáról. Ami a felháborodást illeti elvi dolgot kell leszögezni. Ha ez a küldöttértekezleten merült fel, nyilván a tömeghangulatot képviselte, azonban nem egy esetben egy ember megjegyzése, vagy felháborodása alapján.keletkézi ez a megállapitást, egy ember,akit megkérdeztek adott esetben, vagy akit felelősségrevontak elmegy a tanulmányi osztályra panaszkodni az évfolyam nevében és ezt tényleg az évfolyam hangulatának veszik, ami helytelen következtetés éo helytelen irányba viszi a kérdést. Farkas : igaz, hogy sokszor a funkcionáriusok néhány ember véleményét képviselik, azonban meg van győződve arról, hogy tanulmányi kérdésekben az ifjúság általában^elég egységesen foglal állást. Ezek a bizonyos panaszok tények és az évfolyam többségének hangulatát tükrözik. Zoltán professzor elvtárs szerint nem adhatjuk meg a jogot a hallgatóságnak, hogy ezen felháborodjék. A felháborodás tény kérdése, amit tudomásul kell venni és ha ez az évfolyam többségének hangulata, akkor ezzel Számolni kell. Más kérdés azután, ami az I.Szemklinikán történt.. Talán igaza volt az ifjúságnak abban, hogy a kisvizsgák módszere nem helyes, efelett lehet vitatkozni, azonban abban a professzor elvtársnőnek volt igaza, hogy az évfolyam nagyon ros ..zul fogta meg ezt a kérdést, mert megtagadták a vizsgázásnak ezt a formáját, ez az ami ellen már harcolni kell. Tény az, hogy miután a vizsgamódszer nagy ellenhatást váltott ki, ez feltétlen revizióra szorul, s ezzel számolni kell.
