Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1952. szeptember 24., I. tanácsülés - Egyetemünk kéthavi munkájáról és az orvostudományi Egyetemek közti versenyről jelentés
ját személyükben tovább folytassák és elmélyítsék,az intézetben széleskörű mozgalommá fejlesszék, /Török, Balé/. ugyanígy.csak szorvänyoßan történtek kezdeményezések professzoraink részéről abban az irányban, hogy leleplezzék igazi valóságban az imperialista országok tudomány- és népellenes sajtóját. E két utolsó célkitűzés alkalmas arra, hogy professzoraink megszabadítsák a kozmoplitizmis elleni harcot annak ma még meglévő formalizmusától és frázisszerűségé tői. Fejlődéi mutatkozik intézeteink oktatómunkájában is, amit visszatükröz az évvégi eredmények statisztikája. Azt is ki kell/é emelni, hogy a;vizsgapánik, intézetek és hallgatók közötti hideg és hivatalos kapcsolat felszámolása terén is történtek lépések. Persze mindenek az eredmények nem általánosak, inkább egyes intézetek jó munkáját tükrözi és másutt még nagy a lemaradás. Mindezek az eredmények, mint kiinduló pontok, további felar- datokra való mozgósítást kell, hogy szolgáljanak és semmiképen sen szabad, hogy elbizakodottságot váltsanak ki. Nekünk, akiknek a nép és a Párt bizalmából az a nagy, megtisztelő, felelősségteljes feladat jutott, hogy egyetemünk irányítását, fejlődését ránkbizták, hatalmas kötelességeink is vannak. Ez a munka nem könnyű, mert ahhoz, hogy neveljünk szükséges, hogy mi magunk is példát mutassunk. Ebben a munkában nagy feladat vár professzorainkra, akikre tanítványaik, intézetének dolgozói, mint tanítójukra néznek fel. Professzoraink állandóan a tömegek fényszórójának tükrében állnak, akiknek követik példamutatását, hallgatják és magukévá teszik érveléseiket. Az eljövendő időkben pártszervezetünk nagy feladat végrehajtása előtt áll. Egyetemünk kommunistái lelkesen készülnek e napra, hogy ismét tanúbizonyságát adják e munkán keresztül is népünk és Pártunk iránti hűségüknek és szeretetüknek. De tudjuk jól, hogy e munkánk sikere is döntően múlik dolgozóink példamutatásán, aktiv tevékeny munkáján. Ezért fordulok elvtársalukhoz, hogy személyes példamutatásukkal, aktiv nevelő munkájukkal, kommunista becsülettel segítsék elő Egyetemünk további fejlődését, 5 éves tervünk meggyorsítását, a III. békekölcsön—jegyzés sikerét. A Pártbizottságunk alapszerveink lelkes munkájára támaszkodva és minden dolgozó hazafias példamutatásában bizve, versenyre hivta a Budapesti Eötvös bóránd tudományegyetemet, a debreceni, pécsi, szegedi orvosegyetemeket. Meg vagyok győződve, hogy professzor elvtársak is egyetertenek e versirnykihivásunk- kal és ehhez csatlakozva me^ tudjuk mutatni, hogy helyünk az egyetemek közötti versenyben nem az utolsók, hanem az elsők között lesz.- 4 -