Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953

1952. szeptember 24., I. tanácsülés - Egyetemünk kéthavi munkájáról és az orvostudományi Egyetemek közti versenyről jelentés

30 legyen a döntő, de ne lehessen első az, aki nem dolgozik tudomá- nyosan.A tudományos dolgozatokra vonatkozóan megjegyzi, hogy csak olyan dolgozatok jelennek meg, amiket alaposan lektoráltál?:. Ma nincs olyan lap, amibe akármit meg lehet jelentetni.Nagyon hiányos az a verseny, amiből az oktatás után legfontosabb feladat, a tudományos munka, kimarad.

Petényi : különbséget kell tenni elméleti intézetek és klinikák között. A klinikáknál más szempontok jönnek figyelembe. A sorrend a következő: betegellátás, oktatás és szükség van tudományos munkára is, ha rossz a betegellátás, akkor nem képezhetnek jó orvosokat és harmadsorban megkivántetik a tudományos munka is. Ott ahol jól vezetik a klinikát mind a három feladatot teljesitik.

Issekutz: nem tud elképzelni jó betegellátást, jó tudományos munka nélkül.Nem lehet tudományos munkára azt mondani, hogy "arra is szükség van". Az az orvos, aki nem kutat, előbb utóbb mesteremberré válik, nem művésszé. *Hedri : szerepe - mint a versenybizottság elnöke - rendkívül hálátlan és nehéz, rendkívül sok időt és energiát vesz igénybe. Többizben kérte a Dékán elvtársat, hogy mentse fel tisztsége a- lól. A versenybizottság félévi összefoglaló jelentése igy kezdődik: "hangsúlyozni kívánja, hogy munkáját két tényező nehezíti meg: 1./ az egyik a klinikák hármas funkciójából adódik,stb."

Azoknak a véleményéhez csatlakozik, akik a tudományos munkát az elbírálás szempontjából kívánják felvenni. Helyesnek tartja azt, de a megvalósítás módját nem látja. Kétségtelen nem' lehet elbírálni a versenyt a tudományos munka figyelraenkivül hagyásával, példa erre a debreceni egyetem. Az elméleti intézetek elbírálását Kiszely elvtárs végezte és jelentését belefoglalták az ösz- szesitő jelentésbe. Zoltán professzor szavaira az újításokra vonatkozóan megjegyzi, hogy a minisztékium által megadott versenypontok között szerepel az ujitás is, tehát el kellett bírálni.

Az ujitás kétszer is szerepel, mint uj vizsgáló és gyógyító eljárások, másodszor a gazdasági munkánál ujitás cimen. Az elbírálásnál sokszor volt problémájuk, hogy hova sorolják az uj eljárásokat, uj eszközöket. Tényleg tisztázni kellene az ujitás fogalmát. ^Helyes volt Rusznyák professzor felszólalása, mert tényleg nehéz az elbírálás, Viszont a versenyt a tudományos munka nélkül elbírálni nem lehet. Halmai docens elvtárs felszólalására köziig hogy Kiszely elvtárs jelentésére voltak utalva az elbírálásnál, Köszöni a hozzászólásokat, igyekeztek jó munkát végezni, de tudják, hogy nem végeztek jó munkait.

Rátz Pál: /lásd /0. számú melléklet/

Dékán: összefoglalva a vitát megjegyzi, hogy amikor pár évvel ezelőtt a versenyek megindultak, éles vita volt a/felett.hogy lehet-e egyetemen versenyt inditani. A most elhahgzott vita azt igazolja, hogy lehet és a kérdés nemcsak a dolgozókat, hanem a professzorokat is érdekli és jobb munkára serkenti. Ez a célja a versenynek. Úgy gondolja, hogy a kiértékelés uj formája fejlődést fog jelentehi. Minden intézet egy szakszervezeti alapszerv- &ez tartozik és ezen alapszerv vezetősége ülést fog tartani, a-