Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1952-1953
1953. január 19., IV. tanácsülés - Az oktatószemélyzet jutalmazásának előkészítési rendszere
11 9?. Zoltán: egyetért a javaslattal atekintetben, hogy minél kisebb csoportról dönt a bizottság, annál jobb a döntés, azonban a béralap meghatározásával nem ért egyet. Előfordulhat, hogy az egyik csoportban csak 2 jutalmazásra alkalmas egyén van, mig a másikban esetleg 20, de mivel a béralap el van osztva az előbbi csoportéban is kiosztják azt. A csoportok határozzák meg, hogy ki alkalmas jutalmazásra, rangsorolják a javaslatokat és egy központi bizottság határozza meg az összegeket. Másik hozzáfüzése a javaslathoz, hogy ugv hiszi nincs arra mód, hogy ebből az összegből olyan dolgozók is jutalmazhatók legyenek, akik a rendeletben nincsenek felsorolva. Gömöri; helyesnek tartja Issekutz professzor javaslatát Zoltárjforo- fesszor módosításával. Megjegyzi,hogy a Pártot és Szakszervezetet nem volna helyes kihagyni a bizottságból, még a hallgatókat is meg kellene kérdezni. Kazár: hiányolja, hogy az intézetek közti versenyt kihagyták, mert ez szervesen összefügg a jutalmazásokkal. A verseny hivatott annak megállapitására, hogy melyik intézet milyen mértékben vette ki részét a munkából. A verseny értékelésére félévenként kerül sor, a kettőt össze kell kapcsolni. Tervbevették, hogy a hasonló intézetek versenyét megindítják, egyetért, hogy az ilyen esoportok együttesen kerüljenek elbírálásra. A jutalmazás elsősorban a gyógyitó és tudományos munka mellett az oktató munka megjavítását szolgálja. Ep ezért a Párt és Szakszervezet az április 4.-i felajánlások céljául az oktató és neveld munkát tűzték ki és szempontokat is ad- tek. Kéri, hogy támogassák a szakszervezetet állami vonalon is. Söj töri ; egyetért Zoltán elvtárs hozzászólásával, nem volna helyes, ha a béralapot vennék alapul a jutalmak elosztásánál, mert ez ellentmond a jutalmazás elvének. Nem látja világosan, hogy a birá- ló bizottság az egész félévi munkát egy alkalommal reálisan tudja- e majd lemérni. Inkább olyan rendszert kellene kidolgozni, mely a tanácsülésekre egy-egy munka értékelését tűzné napirendre, pl. a vizsgaidőszak értékelését az eddiginél alaposabban. Pel lehet használni a tanácsülés jegyzőkönyveit is a kiértékeléshez, ha a beszámolók azt a munkát tükrözik, amit a félév folyamán végeztek. Természetesen a versenyjelentéseket is fel lehet használni. Ne csak a jutalmazás időpontjában végzett munkát nézzék, hanem az egész félévben végzett munkát. üabis: a jutalmazásoknál mindig kimarad a tudományos kutatás értékelése, bizonyára nehézségeket okoz ennek elbiré,lása, de mégis rá kell mutatnia, hogy egyetemi tanszékeken az oktatásnak és tudományos kutatásnak szorosan egybefonódva kell történnie. Nyirő; teljes egészében megáévá teszi Issekutz profeszor javaslatát, az összeg elosztására vonatkozóan Zo!tán professzor javaslatához csatlakozik. Az előtérj esztés azonban véleménye szerint csupán szervezési megoldásra tesz javaslatot és nem tartalmaz iránymutatást, hogy az intézetek munkáját milyen alapon hasonlítsák össze. A munkát valamiképen dokumentálni kell. Rusznyák: a tudományos munka jutalmazása nehéz kércés, mert akkor előfordulhat, hogy három helyről jön a jutalmazás: az Akadémiától Eü.Tudományos Tanácstól és az Egyetemtől, ügy gondolja, hogy ne adjon az egyetem a tu-doraányos munkáért külön jutalmat, ellenben aki egyéb munkájáért jut-alomban részesülne és emellett még kitűnő tudományos munkássága is van, az nagyobb összeget kapjon, mert az tudományos munkája mellett még más munkát^is kitünően végez. Másik probléma, hogy az intézetvezető javaslatát, melyet természetesen nem egyedül hanem a párt és szakszervezettel egyetértésben hoz, 300
