Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. június 18., XIII. tanácsülés - A II.sz. Belklinikán üresedésben lévő docensi állás betöltése - Tanulmányi ügyek

- 9 Ijf

szatot és ez nagy nehézségeket okoz, pl. fogalmuk sem volt az agyhártyagyulladásról stb. Ezeket a hiányokat neki kellett előadni a szakprofesszor helyett. Ezért kéri, hogy a fül-orr- gégájcXollegiuJ11 az V.évre kerüljön át.

Ratkóczy: csatlakozik ehhez a javaslathoz, mert a radiológiát, mely most az V.évre van beállitva, előre lehet hozni a IV.év- re. Eddig is a IV.éven adott elő, mert amikorra a hallgatók a klinikai tárgyakhoz jutnak, már megkapják a radiológiai alapot.

Zinner: kéri a tavalyi oktatási rendszer visszaállítását. A tárgyak beépítése helytelen, amit a múlt évi tapasztalatok is megmutattak. A hallgatóság nem veszi komolyan a beépitett tárgyakat. Kéri, hogy az orthopaedia, fontosságának megfelelően, a megadott óraszámban - tehát nem óraszám emelésről van szó - külön tárgyként, külön kollégiumként vétessék fel a tanrendbe és komoly vizsgához kössék, úgy mint a múltban kötelező kollokvium, illetve miként az egy féléves tárgyaknál szigorlat legyen.

♦

i

Bálint: az eddigi tanrend mellett foglal állást. Rendkivül előnyös volt a félévi kötelező kollokvium élettanból és helyesnek tartja fenntartani ezt a rendszert.

Törő: a fejlődéstannak,a IV.félévre való áttevését már ismé- telten ellenezte, az uj tantervezet változtatni próbált ezen, de nem megfelelően.

,Rusznyák; a III.év második félévében csak belgyógyászat szere- pel és nem belgy.propedeutika, ugyancsak sebészet és^nem általános sebészet. Azt hiszi ez csak sajtóhiba. Az év végén szigorlat van belgyógyászatból és sebészetből, valószinüleg belgyógyászati propedeutikáról és ált.sebészetről van szó, mert kétségtelenül nem szigorlatozhatnak egy tárgyból, amit nem hallgattak. A belgyógyászatból és sebészetből két szigorlat van a IV. és V. év végén. Nem vitás, hogy egy tárgyból csak akkor lehet szigorlatozni, amikor befejezték a tárgyat, nem lehet külön részletes belgyógyászatból és külön klinikai belgyógyászatból szigorlatozni. A közbeeső időben legyen kollokvium, vagy beszámoló.

A beépitett tárgyakra vonatkozóan megjegyzi,^hogy az elvtársak hamis beállitásban látják ezt a kérdést, vidéken nincs külön orthopaediai és urológiai klinika, ha a tárgy külön volna, akkor ez külön tanszék felállítását jelentené. A dolog lényege abbepi van, mint Zinner professzor is mondotta, hogy komoly vizsgához kell kötni ezeket- a tárgyakat. Kiss professzor szavaihoz megjegyzi, hogy az óraszámcsökkentést nem szab úgy felfogni, hogy az tematika csökkentést i-s jelent. A tananyag könyvekben" le van fektetve és annak egyes fejezeteit az előadásokon meg kell magyarázni. A professzornak nem feladata, hogy ledarálja az anyagot, hanem hogy előadásaiban megtanítsa tudományosan gondolkodni a hallgatókat, megvilágítsa a tudományos összefüggéseket, a tudomány egyes fejezeteit. Az órák emelése, vagy csökkentése nem befolyásolja a tananyagot, a tananyag változatlan.

Másik probléma a vizsgák és az óraszám. Nem cél,^hogy 36 óra fölé emeljék az óraszámokat és az is lehetetlenség, hogy tucatjával legyenek komoly vizsgák. A vizsgaszámok csökkenteset csak úgy lehet elérni, ha egyes tárgyakat beépitve hagynak a nagy tárgyakban. A kiküldött tantervezetbol úgy látja, hogy a minisztérium úgy oldja meg a problémát, hogy átveszi a_szovjet rendszert, óraszámokat es szigorlati rendet. Ezt elhiba— ,