Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952

1952. június 4., XII. tanácsülés - Rákosi Mátyás elvtárs egyetemünkön történt látogatásáról beszámoló

egyes tudóst meg kell nyerni és bebizonyítani, hogy a mai rendszel minden egyes ember érdekeit képviseli. Megemlítette, hogy az Egyetemi Tanács aktivan harcolt, hogy az oktatói munka megjavuljon." A Tanács ne csak végrehajtó szerve legyen felülről jövő intézkedései? nek, hanem aktivan kezdeményezzen, ostromolja javaslataival a minisztériumot . A Tanács határozza meg, hogy hogyan folyjon az oktatás és ő irányítsa a minisztérium munkáját, a Tanács legyen segéd- szerve a minisztériumnak. A minisztérium érezze, hogy a Tanács műn káját megkönnyíti és hogy mindenben tárnaszkodhatik a Tanács aktiv munkájára a gyógy it <5, oktató és kutató munka elősegítésében* A fel merült problémákkal kapcsolatban Rákosi elvtárs kifejtette, hogy milyen döntő szerepe van a nézőpontnak, ahonnan az eseményeket figyelik. Ne^nézzék elhatároltan csak az Egyetem problémáit, hanem a országos kérdéseket is, amikről nem szabad megfeledkezni. Rákosi e társ látogatása széles látókört adott az ittál'’Írnek, Az Egyetem ne dolgozik izoláltan, hanem szervesen beleilleszkedik az ötéves terv be, az ötéves terv pedig törvény, melynek minden egyes pontját tör vényként kell tisztelni. Azonban Rákosi elvtárs nem utasította el révén azokat a kívánságokat, javaslatokat,^ amiket felvetettek a je lenlévők, ellenkezőleg minden egyes problémára felfigyelt és felje gyezte azokat. Ez a látogatás döntő jelentőségű elsősorban saját munkánk megjavításában. Azokról a szavakról, amik itt elhangzottak Rákosi elvtárs nem feledkezik meg, nyomon fogja kisérni munkánkat és az Egyetem meg fogja látni, hogy ennek a találkozásnak nagyon komoly és döntő jelentősége lesz az elkövetkezendő időkben.

Farkas: először is ki akarja emelni, hogy az ifjúság körében milye óriási viszhangja van Rákosi Mátyás elvtárs látogatásának. Sokszor felmerült már az a probléma, hogy a medikusok a többi egyetemisták kai pl. a műszakiakkal szemben elhanyagoltnak érezték magukat a diákokkal való foglalkozás, sajtó, ösztöndij, nyári szabadság stb, tekintetében. És még az ifjúság vezetőinek is gyakran volt az az érzése, hogy ebben van valami igazság.

Rákosi elvtárs látogatása futótűzként terjedt el és óriásig Örömöt okozott, mert érezték, hogy ez a Párt támogatását jelenti á azt, hogy a medikusság, az Egyetem munkáját figyelemmel kisérik. Ennek igen nagy lesz a jelentősége a további munkára a tanulás, fe lődés szempontjából.

Továbbiakban szeretne kitérni a honvédorvosi kérdé sre. Enne a kérdésnek kapcsán rengeteg probléma merült fel, pl. hogy vájjon egy jó hazafinak kötelessége-e a jelentkezés, vagy sem? Nagyon sok párttag és pártonkivüli azt az álláspontot foglalta el, hogy lehet valaki jó hazafi és becsületes ember akkor is, ha más pályához ragaszkodik. Nem akarták belátni, ho y a mai nemzetközi helyzetben a sorban a fiatal emberektől várja el a Párt, hogy.igenis mondjanak saját egyéni elképzelésükről azért, hogy a közösség javára a béke delnőben elmenjenek honvédorvosnak, óriási jelentősége volt, hogy most Rákosi elvtárs szájából hallották ezeket a szempontokat neger sitve. A hazafiság fokmérője az, hogy valaki hogyan viszonylik a honvédséghez való belépéshez. Ók maguk sem értettek eddig munkájuk nak teljes jelentőségét, hogy feladatuk ifjúsági, mozgalmi vonalon a nevelesv ~ '4. következő orvosgeneráció

lo 5‘S-a az Egyetemről indul el, minden tizedik orvos nevelése munka juktól is függ. Eddig nem látták ilyen világosan ezt a problémát. Ebben a nevelomunkában n ,~y segítségre számíthatnak a tanszemélyze részéről is. A professzor elvtérsokkal kevesebb módjuk van beszéln de az oktató karral megbeszélik sokszor még magánügyeiket is6 Az v a tapasztalat, hogy a honvédséghez v§sló jelentkezés kérdésében kev