Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. március 26., X. tanácsülés - Indítványok bejelentések
ti orvosi beavatkozás alanyai nen voltak. Meg kívánón jegyezni, hogy a tájékozódás ebben a kérdésben azért is nehéz, nurt az orvosok a he«» patitis epldonica bejelentési köt „lezottsédének főleg tájékozatlanság miatt non tesznek^eleget, másrészt a sérum-ho^atitia bejelentá«to nem kötelezett betegség - de mindkettőnél együttvéve igen nagy a tájékozatlanság a diagnózist, a kétféle fertőzési formát és általában az összes részletkérdéseket illetőleg. Mint ismeretes, jelenleg a virus két változatáról, az A ás B variánsról van tudomásunk ás azt feltételezzük, hogy az A typus az oka a hepatitis epidenicánmk nevezett kórformának, amelynek inkubációja rövidebb - 2-6 hét /17-37 nap/; a B typusu virus pedig az u.n. hont»- log fierun hepatitis okozója, ahol az inkubációs' idő lényegesen hosa- szabb - esetleg 3-4 hónap, vagy még ennél is több* xxz inkubációs idó differenciája nyilván a fertőző anyag quantitativ viszonyaival hozható összefüggésbe, mivel az epidénias formánál h közvetített virus- nennyiség lényegesen nas3zivabb, mint a serun hepatitisnél* Azt azonban kísérletek bizonyítják? hogy a serem hepatitis vírusának az el- ^ képzelhető legkisebb mennyisége is pathogén - csupán a klinikai tünetek kifejlődése nyúlik ki igen hosszú időre, esetleg virulifcid se- rumhatisok miatt, legutóbbi időben Nicolnu egy 3-ik virusvált ozatot - az u.n.-sqle? ro^én virust - vélt felfedezni, melyet ő az A-typusu virus egy variánsának tart. Bz a virus szerinte ugyancsak az epidémiáé hepatitis okozója azzal a különbséggel, hogy ennél a fertőzésnél a májolvál- tozások a re-stituciós, az atrophias és cirrhotikus elváltozásokon lcivül főleg a^sclerosis jegyében alakulnak ki és folynak le. Nicolau észleléseit még más oldalról azonban nem orősitették meg, szerint Függetlenül attól, hogy a betegség két formáját a hepatitis virusnak melyik variánsa /k^/f okozza, a legújabb felfogás pathogenitds szempontjából a két variáns között különbség nincsen és a homolog s^rum hepatitis úgy fogható fel, mint a hepatitis virusnak parunt orálisan /injectio, transfusio ötb./ eszközölt fertőzési módja, amikor"is a’" körfolyamat qualitativ és quantitativ viszonyilcsak az inkubációs idő hosszúságában különböznek egymástól. - A aepatitis epidemica és az u.n, homolog serum hepatitis tehát azonos betegségek, amit a keresztezett imnunreakciók ia bizonyítanak. Kétségtelen, hogy mind a két megbetedési formánál a szervezet úgyszólván minden szerve erősen érintett a fertőzéstől, amellett, hogy a máj és a lép mindjét fertőzésnél a virus felhalmozódásának és a kórfolyam .tok kumulációjának központja. Ilyen szempontból a hepatitis epidemica és serun hepatitis között különbség szintén alig fedezhető fel. Járványtan! vonatkozásban tehát ugyancsak nem helyezkedhetünk egyelőre más álláspontrat mint az unitárius felfogás álláspontjára, ami annyit* jelent a fertőzés és a továbbterjedés lehetőségeit mérlegelve, hogy a kifejlődött serum hepatitis éntorális, de légúti vonalon is közvetíthető másokra, a hepatitis epidemiedb n szenvedő beteg viszont vérével vagy szövetnedveivel fertőzött és kellőképen non ster^ilizált injectios tűk és fecskendők révén is terjesztheti a fertőzést. A járványfolyamat leküzdése terén i^en. nagy nehézséget okoz a virus feltűnő rezisztenciája fizikai és kémiai behatásokkal szemben,úgyhogy
