Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1952. március 26., X. tanácsülés - Indítványok bejelentések
Melléklet, Ut nut a tó a tudományos körök ideiglenes tematikájának összeállításához. Az utnutató szempontjait az intézeti nedikusképzés eddigi tapasztalatai alapján, több intézetvezetőnek ezzel kapcsolatos gyakorlatát ás tapasztalatát szenelótt tartva állítottuk össze. 1,/ A kiképzés elméleti intézetekben 2 évig tart* íClinikákon 3 évig /klinikára csak utolsó éves korában kerülhet a medikus, niután 44z 5leg 2 évin résztvett valamelyik elméleti intézet tudoná- • nyos körének munkájában. 2#/ A kiképzés elméleti és ;’rakorlati részből álljon. Az első év elméleti kiképzésének célj : z illető szaktárgy magasabb fokon való elsajátítása. A gyakori ti kiképzés cél^a egyrészt elemi gyakorlati laboratóriumi ismeretek elsajátítása /mérés, kalibrálás, acidi-alkali-oxidi-jodometria,stb./ másrészt dllatnütétékkel kapcsolatos alapismeretek elsajátítása /injectio, altatás, véreztetés. egyszerűbb műtétek, stb,/, végül az illető szaktárgy gyakorlati anyagának /oktatási gyakorlatok/ elsajátítása. A második évben a tudományos kör tagjai szorosabban kapcsolódnak az intézet munkáidba. Elméleti kiképzésük alapján valamelyik kutató brigád munkájához kapcsolódik, rásztvesz a brigád témájának irodalmi feldolgozásában, rásztvesz az intézet tagjai részére tartott tővábbképzőkön. Gyakorlati okt táruk: nagasaabbfokú metodikai iskola, melyben a szaktárggyá] ' ;solatos legfontosabb vizsgál ti metódusokat sajátítják el, 35,/ A tudományos kört vagy a professzor, vagy a legképzettebb intézeti dolgozó vezesse. A tudományos körök résztvevői rendszeresen beszámolni kötelesek az elsajátított anyagról, A tudományos kör résztvevőit az első évben az intézet tudományos munkájába bekapcsolni nem szabad, A második év folyamán is csak annyira, amennyiben ez tanulásukhoz feltétlenül szüksigus./ííen mehet’sem a tudományos kör, sem az egyetemi tanulmányok rovására,/
