Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1951-1952
1951. december 18., VII. tanácsülés - Félévvégi vizsgák előkészítése
v " két azok, akik politikai-fejletlenség miatt továbbmentek, ugyanakkor amikor már első hónapokban a szakérettségiről ki kellett volna őket szelektálni. ' * Bálint: a II«éven már szűrt anyagot kapnak és itt már nem helyes különbséget tenni, a szakérettségisek maguk is azt kívánják,hogy ne legyen különbség. Náluk is vannak hallgatók, akik nem akarják folytatni tanulmányaikat. Meg kell emlitenie, hogy'igen jól szerepelnek azok a szakérettségisek, akik egészségügyi középkáderek voltak. t * Tarján: meg kell még emlitenie azt, ami tavaly is probléma volt, hogy nagyon gyenge matematikai előképzettséggel jönnek a hallgatók az egyetemre. Prágai: megemlíti még, hogy a hallgatók egyéni terveit a gyakorlatvezetők átnézik és ezeknek végrehajtását a tanszék -ellenőrzi. Dékán felkéri a Ill.évf, osztályfőnökét beszámolója megtartásán. Pataky: az évfolyam tanulmányi színvonalának leméresére nov.16,-án feltérképezték az évfolyamot elmaradás szempontjából. A mikrobiológián 3°, I.kórbonctanon 2a, Il.kórbonctanon 2o, kórtanon 28, gyógyszertanon 2o, sebészeten 12 /nem pontos szám/, belgyógyászaton 18 hallgató volt olyan elmaradt állapotban, hogy számukra a vizsga nem biztatott eredménnyel. Azok számára, akik több mint 3 tárggyal voltak’elmaradva, tanrend szerűen össueálli- tották a külön foglalkozásokat; ilyen volt 15 hallgató. A többieket a tanulmányi csoportvezetők csoporton belül egyénileg foglalkoztatják. A december lo.-i állapot a következő: mikrobiológiából jelenleg el van maradva 12-15» I.kórbonctanon 8, kortanon 11, gyógyszertanon 8, belgyógyászaton 8. Ezek azok a hallgatók, akiknek kétségesnek látszik a vizsgája. A Ill.éven átlagban 7-lo $-os bukás várható a félévvégi vizsgákon. Az egész évfolyamra jellemző, hogy kiemelkedő eredmény nincs, átlagban jó közepes. Külön nehézséget jelent az intézetek és klinikák 'számára a külföldi hallgatók problémája. Javasolja, hogy akik már a Ill.évfolyamra kerülnek valamilyen nyelvvizsgával bizonyítsák nyelvtudásukat, hogy alkalmasak arra, hogy előadásokat hallgassanak. Nagy hiba, hogy önállótlanok a hallgatók. Ők azzal igyekeznek ezt megindokolni, hogy nem tanították meg őket tanulni az illető tárgyat. Helyes volna az egyes fejezetek lezárásakor az ismétlés és a professzor helyesen tenné, ha ilyenkor megadná az egyes fejezetekhez tartozó bővebb irodalmat. issekutz: a hallgatóság nem tud önállóan dolgozni, ami pedig a Ill.éven már nagyon szükséges volna, nagyobb felelősségtudatot és önállóságot kellene nekik adni. Nem lehet, hogy majd orvos- korukben is mögöttük álljon a tanársegéd és megmondja,- hogy^ mit kell tenni. Az I,-II.évfolyamon kellene megtanulniuk az át- ménetet a^ középiskola és egyetem kö-zött, a Ill.éven márkáz egyetemi rendszert kell bevezetni. A Il.félévben meg kell próbálni ebben az irányban vezetni a hallgatóságot,A hallgatók nagyon jól viselkednek, komolyak, sokkal komolyabbak, mint azelőtt, olyanok mint a nagyon jól megnevelt gyerekek. Önállóságra kell őket'rászoktatni. * t ' < Alföldy: hasonló tapasztalatokról tud beszámolni, mint Issekutz professzor. AZ évfolyam nagyon el volt maradva, mert nagy része novemberben kezdte az" anyagot, mintegy loo hallgató. Ezekkel kénytelenek voltak egyénileg foglalkozni•az első perctől kezdve. Az elmaradás nagyon"szépen csökkent, mint az osztályfőnök beszámolójából is kitűnik, a hallgatók valóban nekifeküdtek az anyagnak,
