Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948

1948. , X. folytatólagos rendes tanártestületi ülés - II. fokú magántanári képesítések

Dr.■Julesz Miklós egyet«tanársegéd tudományos dolgozatainak kivonata.*

1./Adatok a reversj.bilis haemolysis kérdéséhez. Magy, Orvosi Archívum l"y'?7V5Tiuz.

X reversibilis haemclysisben legalább két tényező szerepel: egyfelől a stromának legalább részben múló állapotváltozása, másfelől a haemoglobin readeorptioja a stromához. Hogy ez utóbbi folyamat lehetősége fennáll,~modell-kisérlettel igazolta. A revertált vörösvérsejtek a normálisakhoz viszonyítva átlag $2.2 °jo oxygent kötnek meg.

2*/ Huzlyval: A vérkatalase klinikai jelentősége vérszegénységnél» Vérkatalase /haemase/ tanulmányok. í, közlemény* Magy. Orvosi Archívum 1950. Farkas jubileumi' számi’

Kísérleteik alapján arra a következtetésre jutnak, hogy a különféle anaemiákban a vérkatalaseiiidexnek diagnostikus jelentő-sége van. AZ átlag normális katalaseindex 6,0 körül van. Anaemia pemiciosában ez érték magasabb, secundaer anaemiákban alacsonyabb. Kifejezett párhuzam áll fenn a katalaseindex, haémoglo- b-^nlndex, az átlagos vörösvérse jttérf ogat és a se rumbili rubin között. Megfigyeléseik alapján valószínűnek tartják* hogy a kata- lasekészség eredetét a sejtszéteséslen kell keresni.

34/ Huzlyval és Winklerrel: Vérkatalase és milieu. II« közlemény. Alkallreserve értékvált о zás álak haTásá a-vérkataláseértékre. Vérkatalase /haemase/ tanulmányok, orvosi Hetilap. 1932. 12.sz,

25,"illetve 50 gr szódabica.rbona + 200 kom viz* másfelől 5-10 g hígított phosphorsavoldat + 200 kcm viz itatására a vér katalase- készsége csökken« Átlagos 32 jo-ös alkalireserveeinelködés 4.870-os katalaseszámesést eredményez, mig átlagos 8.2 $-os alkalireserve- csökkenés 675 $-os katalaseszám-csökkenést okoz. Ebből következik, hogy az optimális katalQ,sehatás kifejtéséhez megfelelő tartalék- alkaliérték szükséges és hogy normális körülmények között ez az érték az optimális katalasehatás kifejtéséhez szükséges értéksávnak inkább alsó határán foglal helyetB

4./ Egyszeri és kettős glukosemegterhe.lési kísérletek értékelése.

Gyógyászat 1930. 70eévfo 28eszs - Németül: Zeitschr.f„d0exp.

Méd„ 1931; Bd.79.1-2 He

Kísérletei alapján a kettős glukosemegterhelés a Traugott által előirt formában nem használható fel diagnostikus célokra, mivel a ketős megterhelés második szakában normális egyéneknél is van legtöbbször vércükoremelkedés, Ha nincsen, akkor biztos, hogy az egyénnek nincs diabetese, ha van emelkedés, még lehet normális,

A kettős megterhelési görbe második részének alakulása a többi közt attól is függ, hogy a második cukordosis adása az első okozta hyperglykemiához viszonyítva mikor történt; A kettős glukosemegterhelés "egyes esetekben innocens glukosuriák, máj- és pankreas- laesio korai diagnostiAálás.ában elég jól beválik,általában azonban nem sokkal többet mond, mint az egyszerű dextrosegörbe.

5э/ Winklerrel.: Wirkung der rectalen Glukosebelastung auf den Blutzucker I. .Rectal zug~e füErte konzentrierie~Dextroselö'simgeri "und der 73 lut1.952- Rd» .Н16Г.Н. Az irodalmi" "adatok-