Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1947-1948
1948. , X. folytatólagos rendes tanártestületi ülés - II. fokú magántanári képesítések
Tekintetes Tanártestület ! Dr. Alföldy Zoltán orvos, az OKI osztályvezetője f. hó április 8-án "A. fertőzőbetegségek bakteriológiai diagnosztikája, valamint a fer- tőtlenités elmélete és gyakorlata" cimü tárgykörből magántanári képesítésért folyamodott. A Tanártestület személyi minősültségét a f. tanévi VIII.rendes ülésén alkalmasnak minősítette és tudományos munkásságának el bírálására dr.Melly József dékán urat és tisztelettel alulírottat küldte ki. Folyamodó kéréséhez 10 nyomtatásban megjelent közleményt mellékel, melyek közül kettőt német szaklapokban, a többi magyarban jelent meg, az egyik azonban ezek közül angol nyelven. Mellékel ezenkívül folyamodó öt közleményt, magyar nyelvű kéziratban. Folyamodó tudományos munkásságát 1929-ben a debreceni Közegészségtani Intézetben kezdte és ott készült Bélák tanárral közösen egy érdekes dolgozata az alkalifémionok elekrokémiai utón való meghatározásáról. Ezután 9 évig a Debreceni egyetem Belgyógyászati klinikáján dolgozott, a belgyógyászatból és sugaras eljárásokból szakorvosi képesítést nyert és 1934-ben itt irta a második dolgozatát, egy kazuisztikát a tSbbszörösen tágult duodenum egy érdekes esetéről. Ettől kezdve járványtani kérdésekkel foglalkozott és még Debrecenben irt egy érdekes dolgozatot a malária járványgörbéjének évszakos változásáról és a Bang-betegség magyarországi előfordulásáról. Mind a kettő Népegészségügyben jelent meg és különösen a második nagy statisztikai adatokra támaszkodva igen alaposan vizsgálja a Bang-betegségnek nálunk aránylag ritka előfordulásának okát s ezt a beteg, állatok kis számában és az állattenyésztéssel foglalkozók alacsony arányszámában találja meg. 1937.-től az OKI járványügyi, majd bakteriológiai osztályán dolgozik. Nyilván az igen nagy elfoglaltsága okozza azt, hogy 6 éven át egy közleményt sem irt. 1942-ben jelenik meg egy 6 oldalas dolgozata a lep- tospyrosisról és 1944-ben a mésztej fertőtlenítő hatásáról. Tudományos munkássága igazi lendületet csak a felszabadulás óta vesz s a múlt évben jelenik meg 4 dolgozata és további 5-t is az utolsó években készitett el. Ezen munkásságának kétségtelenül legértékesebb része a penicillinnel foglalkozik. Uj módszert dolgoz ki a penicillin meghatározásáról vérplazmában. Vizsgálja Kennedyvei, mint társszerzővel a gonococcus törzsek penicillin érzékenyéégét és megállapítja, hogy klinika- ilag resistensnek bizonyult esetekből kitenyésztett gonococcusok penicillin érzékenysége normális, tehát az általuk vizsgált esetekben nem a resistencia növekedése okozta a therápia eredménytelenségét. Ezen kutatásokkal kapcsolatban egy egyszerűbb eszközökkel előállítható táptalajt találtak ki, amely a gonococcus tenyésztésére alkalmas s amelyről külön közleményben számoltak be. A kéziratban mellékelt dolgozatok közül is a 3 penicillinnel foglalkozik, továbbá tanulmányozták gonococcusok resistens törzsének kisér- letileg való létesítését és megállapították, hogy ez a mesterséges resis- tentia átoltások után megszűnik. Vizsgálták a retard-penicillin injec- tiója után a vér penicillin hatékonyságát és megállapították, hogy csecsemőknek aránylag, sokkal nagyobb adagokat kell adni, mint felnőtteknek. Egy másik dolgozatban pedig azt mutatták ki, hogy az icterusos beteg véréből a penicillin gyorsabban tűnik el. A két utolsó dolgozata a tőzegkorpa fertőtlenítő hatásáról és'ia mésztejnek a Koch-bacillusokra való hatásáról szól. Csaknem 20 év laboratóriumi munkásságának ez a 15 dolgozata az eredménye. Valóban kevésnek látszik, de kétségtelen, hogy ennek legfőbb oka az a rutin-munkával való óriási megterhelés, amivel az OKI-ban dől-
