A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1933-1934 (15481)

Fekete Zoltán lelépő rektor beszámolója a m. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1933/34. tanévi működéséről

12 Örömünkre szolgál, hogy Balázs István nyug. főisk. nyílv. r. tanár, ki nyugdíjazásával kapcsolatban érdemei el smeréséül az egyetemi nyílv. rendes tanári címet kapta, továbbra is meg­marad karunk kötelékében s mint meghívott előadó, folytatóla­gosan tovább viszi volt tanszéke ügyeit. Pattantyús Ábrahám Imre nyug. főiskolai nyílv. rendes tanár, címzetes egyetemi nyílv. rendes tanárt azonban, sajnos, végleg elvesztettük, ő a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű r. t. műszaki igazgatóságát vál­lalta s Budapestre költözött. Távozása nagy űrt hagy maga után. A kalorikus és hydrogépek, valamint a kohógéptan szak­avatott, nagytudású előadója volt s tárgyainak ellátása nagy gondot s alig legyőzhető nehézséget jelent a kohászati szak számára. De űrt hagy maga után mint ember s mint kartárs is, kinek őszinte jelleme, keresztényi felfogása s kollégiális maga­tartása osztatlan megbecsülést váltott ki mindazokból, kik vele érintkeztek. Kartársainak őszinte jókívánatai kísérik őt új út­jára! Örvendünk, hogy a kitüntetésképen kapott egyetemi ta­nári cím továbbra is hozzákapcsolja őt karunk tanári testüle­téhez. Finkey József ny. r. tanárt a Magyar Tudományos Aka­démia 1934. május 11.-én levelező tagjává, Roth Gyula ny. r. tanárt pedig a finn Erdészettudományi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Kitüntetésben részesült még Dr. Schleicher Aladár oki. fémkohómérnök, bölcsészdoktor, nyug. m. kir. főbányatanácsos, műegyetemi magán- és rendkívüli tanár, ki főiskolánkon hosz- szabb ideig adta elő a fémtechnológiát, a metallográfiát és a fémkohászati enciklopédiát, majd később a nevezett tárgyak előadásának irányításával s a II. szigorlaton a fémtechnológiá­ból való vizsgáztatással volt megbízva. Ez a kitüntetés megér- demlett elismerése Schleicher évtizedeken át folytatott nagy­értékű gyakorlati és tudományos tevékenységének. Halálozások. Kápolnai Pauer Viktor, Kápolnai Pauer István ezredesnek, az egykori garibaldistának, Nápoly díszpolgárának és a magyar katonai irodalom úttörőjének fia, született 1876. július 3.-án Budapesten. Szaktanulmányait a Bányászati és Erdészeti Aka­démián végezte. Mind a fémkohászati, mind a bányászati tan­folyamot hallgatta. A bányamérnöki oklevelet 1899-ben nyerte el. Szolgálatát a szélaknai m. kir. bányahívatalnál kezdte meg. Később tanársegéd volt az akadémián, majd újabb üzemi szol­gálat után a budapesti m. kir. földtani intézethez került, hol két éven át működött, azután ismét a szélaknai bányahivatalhoz helyezték vissza. Ismereteinek kibővítése céljából 1 évi szabad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom