A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1932-1933 (15481)
Beszámoló a M. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1932/33. tanévi működéséről
7 De a vidék is eljött: így Dorogról mintegy 50-en vettek resztje közgyűlésen, hogy közkedvelt bányaigazgatójuk avatásán jelenlehessenek. A közgyűlésen Fekete Zoltán rektor elnökölt, a doktoravató dékánok pedig a következők voltak: Dr. Walek Károly a bányamérnöki, Pattantyús-Ábrahám Imre a kohómérnöki és Modrovich Ferenc az erdőmérnöki osztály dékánja. Az elnöklő rektor megnyitó beszédében, melyet a magyar Hiszekegy imájával vezetett be, méltatta az első doktoravató közgyűlés különleges jelentőségét, visszapillantást vetett azokra a hosszú, kitartó küzdelmekre, melyeknek első gyümölcseképen most élhetett a főiskola először a legmagasabb fokozat adományozása jogával Röviden fejtegette ennek a távolabbi jövőre várható kihalásait Ezután felhívta a doktorjelölteket az ünnepélyes fogadalom letételére, majd ennek megtörténte után a dékánokat az avatás végrehajtására. A doktorrá avatott mérnökök a következők voltak: Schmidt Sándor, oki bányamérnök, dorogi bányaigazgató (a bányamérnöki tudományok doktora), Nahoczky Alfonz, oki. vaskohómérnök, főiskolai adjunktus és Verő József oki. vaskohómérnök, főiskolai előadó (a kohómérnöki tudományok doktorai) és vitéz Török Béla főiskolai adjunktus (az erdőmérnöki tudományok doktora.) Az avatás megtörténte után a rektor a következő szavakat intézte az új doktorokhoz : Uraim! Önök immár doktorok. Ez a cím nem csak díszt jelent az Önök számára, hanem letelt fogadalmukból kifolyólag kötelességeket is. Abban a buzgalomban, amelyet Önök a doktorátushoz való felkészülésben kifejtettek, biztosítékát látom annak, hogy a jövőben is férfias eréllyel, az Alma Mater, szakjuk és hazájuk iránti igaz szeretettel fogják kötelességüket teljesíteni. Önök kiváltságos helyzetnek örvendenek abban a tekintetben, hogy Önök azok, akik a főiskolánkról kikerülő doktoroknak remélhetőleg hosszú sorát megnyitják. Azért a főiskola történetének ez a fontos eseménye mindenkor összelesz fűzve az Önök nevével. Ennek joggal örülhetnek ugyan, de nyilvánvaló, hogy ezt a véletlen hozta így magával. Az a kö-
