A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnökí és erdőmérnöki főiskola tisztikara az 1930/31 tanévben

A „Növénytani Intézet“ és a Botanikus kert. A Növénytani Intézet az 1929/30. tanévben már nagyobb arányokban folytatta az erdőtalaj biológiájára vonatkozó kuta­tásait és ezen célból sikerült az illetékes kormányok támoga­tásával Észak-Afrikától egészen az Északi Jegestenger partjaiig: a francia fennhatóság alatt álló Algerben, azután Német­országban Eberswaldeben, Svédországban Hallands-Vaderöben, továbbá Norvégia és Finnország különböző területein kisérleti területeket létesítenie. Ezáltal a jelzett öt ország érdekelt kutatóinak bevonásával egy nagyszabású nemzetközi talaj- biológiai kutató munkásság alapjait fektette le az Intézet. Ezenfelül a magyarországi kisérleti területek sorába be­vonattak a miskolci erdőigazgatóság területén levő bükk- erdők és Dr. hg. Esterházy Pál engedélyével és beleegyezésé­vel a lentii hitbízományi kerületben fekvő erdeifenyőerdők. A még a múlt év folyamán felállított meteorológiai állomáso­kat tökéletesebb műszerekkel kiegészítettük és fejlesztettük. A folyó évben Dr. Charles Killian az algeri francia egye­tem professzora a francia gyarmatügyi minisztérium támoga­tásával az intézet laboratóriumaiban dolgozott, hogy az intézet különleges kutatási módszereit elsajátítsa. Ugyancsak az inté­zetben dolgozott egy esztendeig Scheitz Antal középiskolai tanár a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ösztöndíjával. Meglátogatta az intézetet Dr. W. Schmidt az eberswaldei erdészeti főiskola tanára és a porosz magvizsgáló állomás vezetője, továbbá Dr. Sedlaczek Walter, a mariabrunni erdészeti kisérleti állomás vezetője és Yujiro Óta japán kir. főerdő- tanácsos. Az intézet a jelen évben 14 értekezést közölt le a bél­és külföldi folyóiratokban, amelyek közül 6 magyar nyelven, 8 pedig német nyelven jelent meg. Azonkívül az intézet 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom