A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnökí és erdőmérnöki főiskola tisztikara az 1930/31 tanévben
68 kophyllite“, megjelentek a M. Kir. Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Bányászati és Kohászati Osztályának Közleményeiben, Sopron, 1930, Alacsony forrpontú folyékony tüzelőknek szenekből, kátrányokból, olajokból és bituminózus anyagokból való előállítására módszert dolgozott ki, amelyre szabadalmat nyert. A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. dorogi telepén a Társulat támogatásával üzemi kísérleteket végzett Széki János főiskolai tanárral együtt szénbenzin gyártása iránt. A Révai Kereskedelmi Lexikon II. kötetében foglalt anorganikus chemiai technológiai cikkeket írta. A m. kir. Pénzügyminisztérium megbízásából szakvéleményeket adott, részben Széki János főiskolai tanárral együtt. Az 1929/30. tanév folyamán a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület soproni csoportjának szabadliceumában 20 népszerű előadást tartott a természettudományok köréből. Roth Gyula főiskolai r. tanár: „Az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetségének 1929. évi VII. nagygyűlése" (Erdészeti Kísérletek 1930. 1—2.), „Racionálizálás az erdőgazdaságban" (Erdőgazdasági Szemle 1930. 1—2), „Az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetségének újjáalakulása" (Erdészeti Lapok 1929. IX. szám), „Tapasztalatok a főiskolai vadászterület körül" (Magyar Erdőgazda 1929, 10-11). Előadásokat tartott: A Magyar Ornithológusok Szövetségének soproni körzetében „Eseteim a héjjával" és a soproni Frankenburg Irodalmi Körben „A soproni lőverek díszfakultusza" címmel. Szoboszlay Kornél főiskolai r. tanár Tokod és Pilisszent- iván vidékén a triasz-víz viszonyokat, Pécset és Mecsek- szabolcson a fejtések okozta sűlyedéseket, törés szögeket, omlási alakokat tanulmányozta. Az állam és magánosok részére szakértői véleményeket adott. Tettamanti Jenő főiskolai r. tanár: „A szállítókötelekre vonatkozó hazai és külföldi bányahatósági rendelkezések összehasonlítása és bírálata". Bány. és Koh. Lapok, 1930. 1—-4, „Betriebsverhältnisse der auf Rohrleitung geschalteten Kreiselpumpen in Bergwerkswasserhaltungsanlagen“. Főisk, bány.-koh. Közi. 1930. évi kötete, Vági István főiskolai r. tanár. Megjelent a Fehér- Vági által kidolgozott „Szerves vegytan elemei, különös tekintettel azoknak biológiai vonatkozásaira".