A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1930. évi október hó 18-án megtartott tanévmegnyitó közgyűlése

35 írt műve és legnagyobbrészt ekkor írta az Országos Erdé­szeti Egyesület megbízása folytán az erdőgazdasági ismeretek népszerűsítése szempontjából igen becses, népszerű erdészeti munkáit is, amelyek az egész erdőgazdaság alapvonalait fel­ölelik. így forrott össze elválaszthatatlanul Fekete Lajos egész élete, egész tevékenysége főiskolánkkal és így vált ő a ma­gyar erdészeti kultúra megteremtésének egyik legjelentősebb munkásává. Valóban, nincsen az erdészeti szaktudománynak olyan ágazata, amelyet az ő irodalmi munkássága maradandó alkotásokkal ne gazdagított volna. Hódolatteljes tisztelettel állunk e hatalmas munkatelje­sítmény előtt és csodálattal vagyunk a hazafias lelkesedés és lángoló ügyszeretet e sóba ki nem apadó energiaforrásával szemben. Ez a tisztelet, ez a csodálat vette körül Fekete Lajost kortársai részéről is. És ennek külső megnyilvánulásai sem maradtak el: 1896-ban Őfelsége a közügyek terén szerzett érdemeiért a vaskoronarenddel tünteti ki; nyugalomba lépte­kor pedig a miniszteri tanácsosi címmel jutalmazta. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé emelte. Es mégis . . . , az igazán puritán szellemi nagyságok sor­sát ő sem kerülheti ki. Voltak kortársai között, akik kifogás tárgyává tették azt, hogy 1891-ben az erdőrendezéstani tan­szék munkaterületére tért át. Nemcsak főiskolánknak lett volna felejthetetlen szellemi nagysága, nemcsak a magyar erdészet tisztelte volna benne egyik vezéralakját, — mondták a kifogást- tevők, — hanem a világhír magas ormára emelkedhetett volna, ha páratlan tudását, és hatalmas munkabírását nem forgácsolja széjjel és megmarad azon a téren, amelyen legnagyobb volt, a botanika terén. Az emberi elhatározások lelki indítékainak keresése a feltevések ingatag talajára sodorják az embert. Ki meri azt állítani, hogy az emberi pszichikum bonyolult világában biz­tonsággal el tud igazodni. És én mégis úgy érzem, hogy Fekete Lajos élete egy olyan nyitott könyv, amelyben erre a lépésére is feleletet ka­punk. Ö sohasem kívánta egyéni érdekeit, egyéni nagyságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom