A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1930. évi október hó 18-án megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
28 lyebb tudományos alapot nélkülöző empirikus méretezéssel szemben, jelentős lépéssel vitte előbbre a hengerművek és fúvógépek gépszerkesztési elveit, 1869-ben a Selmecbányái bányászati akadémia mechanikai tanszékére kerül asszisztensnek Farbaky István professzor oldalára, és azóta az akkor a magyarosodás útján haladó ősi Almamáter ölén bontogatja tovább tehetsége szárnyait. 32 éves korában mint professzor foglalja el a mechanikai tanszéket, amelyet azonban 1890-ben végleg az általános és kohógéptani tanszékkel cserél fel. Neve hamarosan bejárja az egész tudományos világot. „Formel für die Spannkraft gesättigter Dämpfe.“ című tanulmányát a bécsi tudományos akadémia mutatja be és nyomatja ki, és ettől kezdve egyre sűrűbben látnak napvilágot értékesebbnél értékesebb magyar és német nyelvű cikkei. Páratlan mathema- tikai készségével, a lángész éleslátásával foglalja rendszerbe a telített és túlhevített gőzök és a gázok törvényeit, és oly gőzelméletet dolgoz ki, amely helyet biztosít neki a nagy kutatók sorában. Neve a legtöbbet emlegetett tudós kutatókkal együtt szerepel a legelőkelőbb tudományos folyóiratok hasábjain. Nemcsak a magyar lapok: A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye és a Bányászati és Kohászati Lapok, hanem az osztrák és német folyóiratok is (Zeitschrift des Vereines d. Ing., Zeitschrift d. österr. Ing. u. Archit, V., Dinglers Poly- techn. Journ., Montan. Rundschau, Annalen der Physik und Chemie v. Poggendorf, Zeitschr. f. Berg-, Hütten- und Sali- nenw. in Preussen, Zeitschr. d. prakt. Maschinenkonstr.) versenyeznek cikkeiért. A vízgőznek a gőzgép hengerében munkavégzése közben, a tágulásával szemben fellépő ellenállás elvét ö állapította meg a legszabatosabban, és az ő akkori megállapításai a termodinamika mai fejlettségi fokán is minden kritikát kiállanak. A duggatyús gőzgépek számítására és szerkesztésére nagyon praktikus módszert és egyszerűen használható táblázatokat dolgozott ki. Mindig a legtisztább matematikai alapra fektette fel elméleteit és szigorú logikai felépítésben formulázta meg tételeit, amelyekkel az azóta végzett kísérleti eredmények és tapasztalatok a legszebb összhangban vannak. E munkásságát betetőzte a „Compendium der mechanischen Wärmetheorie“ című klasszikus könyve, mely Berlinben jelent meg s melyet az európai tudományos kapacitások legnagyobb elismerése kisért, mert új csapásokat, új
