A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1929-1930 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1930. évi október hó 18-án megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
9 Minden intézményünknek össze kell fognia a közös cél: a nemzeti erkölcs és jólét emelése érdekében. A mi főiskolánk mérnököket képez, a mérnök pedig arra van hivatva, hogy munkások százainak, sőt ezreinek vezetője, irányítója, nevelője legyen. A mérnöki főiskolának is teljesítenie kell a maga részét a nemzetmentés munkájában. Nem csupán szaktudást kíván a nemzet érdeke mai nap az egyetemi jellegű intézmények tanáraitól, hanem egyúttal fokozott mértékben öntudatos nemzeti érzést és erős érzéket a társadalmi problémák iránt. Érdekes, amit egy amerikai egyetem rektori beszédében a tanterv módosítással kapcsolatban a tanárokról írva találtam: „. . . legfontosabb, hogy a tanárok nem csupán nagy szaktudású emberek legyenek, hanem erős jellemű és kedves személyiségű egyének. Ilyenek nélkül még a legbölcsebben és legnagyobb körültekintéssel megcsinált programm sem ér semmit; ilyenekkel: nem sokat kell törődni a programmal, ez magától jön . . ." Az ifjúságnak is arra kell törekednie, hogy modorával, viselkedésével a polgári társadalom uralmát igazolja és ne adjon módot, hogy a felforgató eszméket hirdető kalandorok a könnyelműen mulatozó ifjúságot példaként állíthassák a munkanélküli tömegek elé. Az elmúlt két évben kétszer is volt alkalmunk, hogy idegen, — azelőtt ellenséges — nemzetek diákjait vendégül lássuk városunkban. Rektorságom elején francia bányamérnökhallgatók és mérnökök látogatták meg főiskolánkat, most pedig nem régen olasz diákok kerestek fel bennünket. A franciákat a rektor, az olaszokat Fekete Zoltán prorektor úr fogadta ifjúságunkkal egyetemben. Mindkét vendégcsoport mint hazánk lelkes barátja távozott innét. A francia bányamérnökök látogatásának eredménye, hogy két főiskolai hallgatónk részére 3—3 hónapos fizetéses nyári gyakornoki ösztöndijat ajánlottak fel a francia szénbányák és viszont mi is két francia mérnöknek nyújtottunk módot hasonló feltételek mellett, hogy bánya és kohótelepeinket tanulmányozzák. Hálás köszönet illeti ezért egyrészt Chapot Henrik urat, aki az egészet lehetővé tette és kezdeményezte, másrészt Böhm Ferenc miniszteri tanácsos és Zor- kóczy Samu bányaügyi főtanácsos Öméltóságáikat, akik gyors
