A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)

Függelék

56

Dr. Schleicher Aladár ny. főbányatanácsos, előadó a fém- kohómérnökhallgatókkal meglátogatta és tanulmányozta a soproni Seltenhofer Frigyes-féle harang- és fémöntőművet. 1927. november havában meglátogatta a Berlinben rendezett anyagismereti kiállítást. (Werkstoffschau).

Vitéz Török Béla főiskolai adjunktus, előadó. Kőszeg: A város erdőhasználatának és az ottani magpergetőnek tanulmányozása. Miskolc a kincstári erdők fahasználati berendezéseinek megtekintése. Budapest fürésztermékek-, asztalosáru-, gyufa- és furnir gyártás tanulmányozása. Ausztria Frein a vizi- szállító berendezések megtekintése; Wolfsberg a mechanízált fűrésztelepek tanulmányozása.

Vitéz Bokor Rezső főiskolai adjunktus egyéves tanulmányúton volt Göttíngenben (Landwirtschaftliche Bakteriologische Institut) és közben meglátogatta hosszabb időre a Hann.-mündeni erdészeti főiskolát. Beutazta a Harz és Weser hegység és a Rajna vidék erdőségeit és Hamburgban tanulmányozta a tengerentúli fakereskedelmet.

Esztó Péter főiskolai adjunktus résztvett a IV. éves bányamérnök hallgatók bányatelepi gyakorlatain és 17 napos nagy tanulmányútján.

Mayer Zoltán főiskolai tanársegéd résztvett a Roth Gyula főiskolai r. tanár vezetése mellett a III. éves erdőmérnök hallgatókkal az 1928. évi május 2—11.-ig megtartott erdőmű- veléstani nagy tanulmányúton és a mufflonnak hazai vadgazdasági jelentőségét tanulmányozta Ugodon és Gyarmatpusztán.

Plauder Nándor főiskolai tanársegéd résztvett a IV. éves erdőmérnök hallgatókkal megtartott erdőhasználattani, fatechnológia és fakereskedelmi tanulmányi kirándulásokon.

Pocsubay János főiskolai adjunktus egyhetes geodéziai főgyakorlat Sopron környékén, 4 napos bányaméréstani főgyakorlat Mecsekszabolcson. (Pécs.)

A ,,növény tani intézet“ és a botanikus kert.

Az erdő életére vonatkozó talajbakteriológíai vizsgálatok terén széleskörű kutatás céljaira jól felszerelt új, 3 helyiségből álló laboratórium lett felállítva a főépület alagsorában.

Ügy mint az elmúlt évben, az idei év folyamán is az Intézet kutató munkájának folytatása céljából a Földmívelés- iigyi Minisztérium Erdészeti Főosztálya az „Országos Erdei Alapból“ 1000 pengő segéllyel támogatta az Intézetet.

A fenti segélyből lehetővé vált, hogy az Intézet személyzete a nyári hónapok alatt az alföldfásítással és az ákác kérdéssel kapcsolatban alapvető élettani és talaj bakteriológiai