A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)

Függelék

Kivonat a m. kir. bányamérnökí és erdőmérnöki főiskola szervezeti és ügyviteli szabályzatából.*) (Jóváhagyatott Ö Felségének 1904. évi augusztus hó 3.-án kelt legfelsőbb elhatározásával.) A főiskola felett a felügyeletet a m. kir. Pénzügyminisz­ter gyakorolja együttesen a m. kir. Földmivelésügyi minisz­terrel. (4. §.) A főiskola feladata rendszeres tanítás útján bányamér­nökök, kohómérnökök és erdőmérnökök gyakorlati irányú kiképzése tudományos alapon. (1. §.) A főiskola négy osztályra tagozódik. Ezek a következők: a) a bányászati ágazatnál: 1. a bányamérnöki osztály, 2. a fémkohómérnöki osztály, 3. a vaskohómérnökí osztály; b) az erdészeti ágazatnál: 4 az erdőmérnöki osztály. (2. §.) A főiskolát igazgatja: a főiskola tanácsa és a rektor. (6. §.) A főiskola rektorát két évre és a dékánokat egy tanév tartamára a tanács választja. (10. és 17. §§.) A főiskolai tanács tagjai a rendes és rendkívüli tanárok. A rektori hivatal főnöke a rektor, közvetlen vezetője pedig a titkár, a főiskolai quaestori hivatal pénztári és gazda­sági ügyeit a quaestor és ellenőr intézi. A tanulmányi idő minden szakosztályon nyolc félév. Az egyes fakultásokon ajánlott zárt tanulmányrend van. A tárgyakból a félévek végén a vizsgák (colloquiumok) kötelezők. . A negyedik szemeszter végén I. szigorlat teendő, mely írásbeli és szóbeli részből áll; a nyolcadik szemeszter után a II. szigorlat teendő le, mely egy négyhetes laboratóriumi vagy tervező munkából és ezenfelül írásbeli és szóbeli részből ál*. A főiskolai rendes hallgatók, akik az egyes mérnöki sza­kokat a megállapított tanulmányterv szerint elvégzik és a két szigorlatot leteszik, mérnöki oklevelet nyerhetnek. *) Az új szervezeti és ügyviteli szabályzat, a magántanári képesítés és a doktori cím megszerzésének szabályzata az illetékes minisztériumokban tárgya­lás alatt áll. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom