A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnökí főiskola 1928. évi október hó 7.-én megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
Fekete Zoltán tanár e. í. rektor beszéde Jacquin Miklós József első főiskolai tanár képének 1928. évi június hó ЗО.-iki tanácsülésen történt leleplezése alkalmával. Nagytekintetű Főiskolai Tanács! A múlt évi utolsó tanácsülés felhatalmazást adott nekem arra, hogy a főiskola valamely jeles tanárának az arcképét, a tanácsterem számára a folyó tanévben is megfestessem. Én ezúttal Jacquin Miklósra, főiskolánk első tanárára gondoltam és kartársaim szives támogatásával sikerült is két, egykorú festmény reprodukcióját megszereznem, melyeknek alapján a művész a kívánt festményt el tudta készíteni. A kész művet a nagytekintetü tanácsnak ezennel bemutatom. A továbbiakban Dr. Proszt tanár úr összeállítása alapján, amelyért neki őszinte köszönetét mondok, a következőkben ismertetem nagynevű elődünk életrajzát: „Jacquin Miklós József, főiskolánknak Mária Terézia által kinevezett első tanára Hollandiában, Leidenben 1727. február hó 16.-án született. Mint orvos s mint Linné kortársa, érdeklődését főképpen a botanika felé irányította s van Swíeten által 1752-ben Bécsbe történt meghívását is ezirányú képességeinek köszönhette. Hogy kiváló botanikus hírében állott, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a bécsi és schönbrunni császári kertek telepítésével őt bízták meg. Miután ezeknek alapvető munkálataival 1753-ban elkészült, Nyugatindiába utazott, ahol nem kevesebb, mint öt esztendeig, tehát 1759-ig tartózkodott, hogy növényeket gyűjtsön a császári kertek számára. Visszatérte után már a bécsi egyetem kötelékében látjuk, ahol nemcsak mint a növénykert igazgatója, de mint a fémek chémiájának előadója is működött. Ezen a téren leginkább kora hires chémikusának a svéd Bergmann Tornbern- nek, a quantitativ chemiaí analízis egyik megalapítójának hatása alatt állhatott. Azt, hogy maga is kora legkiválóbb analitikusai közé tartozott, legjobban Patzier Mihály Ignácnak 1805-ben „Anleitung zur metallurgischen Chemie“ címen megjelent könyvében olvashatjuk, melynek 18. lapján a szerző Jacquin-t e tekintetben nemcsak Bergmannal, de Cavendish-sel, Priestley- vel, sőt Scheele-vel állítja egysorba.
