A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnökí főiskola 1928. évi október hó 7.-én megtartott tanévmegnyitó közgyűlése

Szent-Istvány Gyula emlékezete. Dr. Hornoch Antal főiskolai rendkívüli tanár. Mélységes gyászba borult Főiskolánk: Szent-Istvány Gyula, a geodéziai és bánya méréstan i tanszéknek 24 éven keresztül volt vezetője, mindnyájunk szeretett Pista bácsija, 1928. év január hó 16.-án, örökre lehunyta jóságos szemét. Vajmi rövid volt az a másfél évi pihenő, melyet negyvennyolc év szaka­datlan mérnöki és tanári munkája után a sokszorosan ki­érdemelt nyugalomban tölthetett; a rideg Végzet máskép határozott s kiragadta közülünk családjának jóságos és oda­adó fejét, a tanári kar nesztorát és szeretve tisztelt kartársát, az ifjúság és az egész általa nevelt magyar bányásztársadalom körülrajongott atyai barátját és a bányászati tudományok messzehírű kiváló művelőjét. Szent-Istvány Gyula 1854. április 6.-án született a szepesmegyei Gölnicbányán, régi bányász- családból. Középiskolai tanulmányait Kassán fejezte be 1873- ban. A felsőmagyarországi „István-kohóban“ eltöltött egy évi gyakornokoskodás után, mint ösztöndijas, a selmeczi aka­démiára került, amelyen tanulmányait 1877-ben befejezte s két évvel később a bányászati államvizsgát is megszerezte. Az állami szolgálatot 1877. évi október hó 4.-én, mint m. kir. bányagyakornok a nagybányai bányaigazgatóságnál kezdte meg. Szélakna, Istenáldástartó, Finsterort- és Brenner- tárók a további állomásai sokoldalú működésének, amelynek eredményeképen 1902. őszén a bányászati és erdészeti aka­démiára került, hogy a Cséti nyugalombavonulásával megüre­sedett bányaméréstani tanszéket átvegye. Hosszú és ered­ményekben gazdag tanári működése után 1926. június végével vonult végleges nyugalomba. Egy idő óta betegeskedni kezdett. Egy nemrégiben sikeresen kiállott operáció után szívgyönge- ség lépett fel, amelyhez tüdőgyulladás is járult s kétheti kinos szenvedés után, mindnyájunk mélységes fájdalmára, visszaadta nemes lelkét Teremtő Urának. A bányaméréstani szakirodalomban számos maradandó becsű munka őrzi meg emlékét. Tudományos munkálkodásá­nak sokoldalúsága kiváló éleslátásának legjobb bizonyítéka. Selmecz vidékéről készített térképe 1897-ben királyi elisme­résben részesül, petrozsényi, jurgói, dorogi és ajkai nagyobb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom