A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1927-1928 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnökí főiskola 1928. évi október hó 7.-én megtartott tanévmegnyitó közgyűlése
17 tanúsított s azt a mindenkor józan, meggondolt magatartást, mellyel tisztségem viselését nekem is megkönnyítette! Most pedig ezennel forma szerint is leteszem megbízatásomat Méltóságod kezébe s őszinte szívvel kívánom, hogy rektori működését almamáterünk, szakjaink és hazánk szent ügyének szolgálatában az Űr áldása kisérje! Boleman Géza e. i. rektor 1928/29. tanév megnyitó beszéde. Tekintetes főiskolai közgyűlés ! A lelépő rektor Úr meleg üdvözlő szavait hálásan köszönöm. Jól ismerem a felelősséget, mely a rektori tisztséggel jár és értékelem a bizalmat, melyet a főiskola tanácsa belém helyezett, midőn a jelen és következő tanévre rektorrá választott. Erőt az Istentől kérek és támogatást a főiskolai tanácstól, a főiskola minden alkalmazottjától és a főiskola ifjúságától. Csakis úgy mehet egy intézmény jól, ha minden tagja megteszi kötelességét. Egyesült erővel és kitartással minden akadályt le lehet győzni. A lelépő rektor Úr megemlítette azokat a súlyos feladatokat, melyeket örökség-képen reám hagy és melyeknek teljesítését zászlómra kell jelszóként Írnom. A főiskola jövője és egész sorsa oly szorosan függ össze ezekkel a feladatokkal, hogy rektori tisztségemmel kapcsolt kötelességeim legfontosabbika, hogy ezeket a feladatokat sikerre vezessem. Lássuk a kérdést a maga teljességében. Főiskolánk legnagyobb és soha meg nem érdemelt sérelme, hogy nincs bennt az egyetemek státusában. A négy tudományegyetem, a kir. József műegyetem és az állatorvosi főiskola alkotják az egyetemek státusát, melyből főiskolánk kiszorult. Semmiféle indokolással nem lehet igazolni ezt az ősi Alma Máterünkre nézve úgy erkölcsileg, mint egyáltalán minden tekintetben megalázó helyzetet. Főiskolánk Mária Terézia királynő által egyetemi jellegű intézetként lett alapítva, ezt soha senki kétségbe nem vonta. Amig tannyelve német volt, a földkerekség minden sarkából jöttek a hallgatók. Tanárai közt világhírű tudósok voltak: csak Jacquínt kell említenem, kinek tiszteletére Bécs városa egy utcát nevezett el; Rusegger a nagy Afrika-utazó és természettudós is főiskolánk tanára volt és Selmecen is halt meg ; Doppler a hírneves fizikus, továbbá Herrmann Emil, kinek nagysága csak a legnagyobb német gépészmérnök tanárokkal: Grashoffal és Zeunerrel hasonlítható össze, Cséti Ottó kinek nevét mindenütt ismerik, ahol bányaméréssel foglalkoznak, Schenek és Farbaky az akkumulátorok tökéletesítői, Böckh Hugó a hires 2
