A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1926-1927 (B-l/1967)
Függelék
64 haladt előre, s mint azt az alanti kimutatás mutatja, a botanikus kert állománya a selmeczi régi botanikus kert állományának fajgazdagságát már jelentékenyen megközelítette, sőt a nemfás évelő növények tekintetében már jelentékenyen felül is multa. 1918. évben 1923. évben 927. évben cd M-4 cserje nem fás évelők cd М-Ц cserje nem fás évelők cd-t-H cserje nem fás évelők darab Selmecbányán . Sopronban . . . 377 225 — 86 55 — 272 223 705 Nagy lépésekkel haladt előre az idei év folyamán a mocsári növények, a magyarországi lomb- és fenyőerdők jellemző növényeit egybefoglaló biológiai csoportoknak a kiépítése, hasonlóképen az alpesi növényeket szemléltető Alpinetumoknak a kiépítése. Különös hálával kell megemlékeznünk a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem botanikus kertjének az igazgatóságáról, amely, mint az elmúlt '.években úgy az idén is meleg szeretettel karolta fel a botanikus kert fejlődésének az ügyét s 312 fajta növény adományozásával az üvegházi és a kerti szabad növények számát jelentékenyen gyarapította. A botanikus kert egyébként ez év folyamán az intézetek közti csereviszonyt a fontosabb hasonló intézményekkel az egész vonalon felvette. Hasonlóképen hálásan kell megemlékeznünk a Finn Erdészeti Kisérleti Állomásról, amely 82-féle japán eredetű magból Helsingforsban felnevelt csemetével gazdagította a kert állományát. Tanulmányi erdő, vadászterület és lövőtér. Az erdőműveléstani tanszék gyűjteményeinek, a tanulmányi erdőnek és vadászterületnek felszerelése tekintetében még mindig sok a kivánnivaló, a hitelkeretek szűkreszabott korlátái következtében, a szakoktatás intenzívebb gyakorlati kiépítése a szükséges mértékben ez okból kifolyólag még mindig nem volt lehetséges.
