A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1926-1927 (B-l/1967)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1927. évi szeptember hó 25.-én megtartott tanévmegnyító közgyűlése
27 alakjait, akiknek neve és emléke a magyar bányászat és kohászat történetlapjain eltörülhetetlen betűkkel van bevésve s akik apostolai voltak a becsületes, fáradhatatlan munkásságnak, a mély szaktudásnak és törhetetlen hazaszeretetnek s ezeket az ércszobrokat elhelyezés és megőrzés végett a főiskolának felajánlotta. A főiskolának mindenkor mély megértést tanúsító tanári kara volt az, amely ezeknek a szobroknak az Alma Mater hajlékában való megőrzését vállalta, azokat legnagyobb épületének előcsarnokában elhelyezte, hogy azok a főiskola újabb és újabb nemzedékének buzdító és lelkesítő például szolgáljanak. Azóta gyászos emlékű események zajlottak le felettünk és a főiskola felett is. A főiskola új otthont keresett és talált e városban, az emlékszobrok ottmaradtak idegenek tulajdonában. Eveken át ezen segíteni nem lehetett. Két évvel ezelőtt megtudtuk, hogy a szobrokat teljesen sértetlen állapotban a volt főiskolai épületből elvitték és Selmecbánya Szentháromság-terén létező u. n. bányatörvényszéki épületben berendezett bányászati múzeumban helyezték el. Megtudtuk azt is, hogy a szobrok visszaszerzése esetleg keresztülvihető, ha igazolni tudjuk, hogy azok nem állami tulajdont képeznek, hanem az egyesületi tagok önkényes adakozásából készültek. Az Egyesület ezen előzetes információ alapján megindította a visszaszerzés iránti lépéseket s több irányú, barátságos kapcsolat kihasználásával sikerült az év március havában a prágai közoktatásügyi minisztériumtól a szobrok kiadatását elrendelő intézkedést megkapni. Ezen rendelet alapján az Egyesület felkérésére a Rimamurányi vasmű rozsnyói bányaigazgatósága megszerezve a szükséges kiviteli és beviteli engedélyeket, megjelent Selmecbányán, a szobrokat átvette s elszállította Sopronba. A főiskola tanári kara örömmel fogadta az emlékműveket s azokat a helyi viszonyokhoz képest legszebben és legméltóbban helyezte el a főiskola előtti parkban. Igen tisztelt ünneplő közönség! Midőn az én feladatom most, hogy ezeket az emlékszobrokat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület nevében és megbízásából a főiskolának újból felajánlom és átadom, idézem az első átadás alkalmával az Egyesület akkori elnöke, ma is élő bányásznesztorunk, Farbaky István szavait s azon kéréssel fordulok a főiskola nagyérdemű tanári karához,
