A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1926-1927 (B-l/1967)

A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola 1927. évi szeptember hó 25.-én megtartott tanévmegnyító közgyűlése

20 Bár még igen sok itt a kívánnivaló, a kép ma már nem olyan vigasztalan mint még néhány évvel ezelőtt volt. Kaszár­nyában, a katonaságtól visszamaradt és kölcsönzött kezdetleges bútorokkal berendezve, minden segédeszköz nélkül kínlódtunk az első években. Sokszor kellett fütetlen teremben előadnunk, ahol a hallgatóság rögtönzött falócákon ült. A vegytani labora­tóriumban borszeszlámpa, néhány a középiskoláktól kölcsönzött lombik és kémlőcső volt az egész felszerelés. A földméréstani és bányaméréstani tanszék a várostól és az államépítészeti hiva­taltól kölcsönkapott egy-két műszerrel volt kénytelen beérni. És számos más példát is hozhatnék fel akkori nyomorúságunk illusztrálására. Ma pedig szép környezetben, tetszetős épületekben, részben már felszerelve és a jövőre nem kedvezőtlen kilátásokkal foly­tathatjuk a munkánkat, kezünkben tartva az újra felvett fonalat. Én ebben sok biztató momentumot látok. Ez a mi talpraállásunk kicsiben emlékeztet az egész ország konszolidálódására. S hogy azzal szorosan összefügg, az nyilvánvaló. De épenezért nem is tekinthetjük azt befejezettnek. Ezt a főiskolát nem Csonkamagyarország számára alapították. Ezek a mai keretek szükek neki. Amint szükek az ország határai is az egész magyar nemzet számára. Gyűjtsük tehát az erőt, amellyel a fojtogató gyűrűt szét- pattanthatjuk. Halmozzuk az energiát a mai kereteken belül mindaddig, amíg annak nyomása alatt a rosszul megépített határ­falak maguktól szerteomlanak. Ennek az erőgyűjtésnek kell ma legfőbb célunknak lennie. Gyűjtsük a tudás anyagát lelkes buzgalommal, mert a tudás fegyver. Olyan fegyver, amellyel nemcsak a háborúban, hanem a békében is sikerrel lehet harcolni. A tudás csalja ki a föld mélyéből a rejtett kincseket, a tudás varázsolja kies ligetté az Alföld sívó homokját; a tudás tehet naggyá nemzeteket és adhat nekik erőt és hatalmat. Hozzátok szólva tehát kedves ifjú barátaim, főiskolai pol­gárok, kérlek titeket, hogy itteni tanulmányaitokat fogjátok fel komolyan s ne csak a megélhetés, hanem a hazafias cél is vezessen titeket a diploma elnyerésére való törekvésetekben. De mindezek fölött ne feledkezzetek meg a legfontosabbról. Gondoljatok arra, hogy van egy legfőbb hatalom, ’amely mind­nyájunk felett áll. Amint az írás mondja: „Isten uralkodik a nemzetek fölött!" Az az erő és hatalom, amelyet a tudomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom