A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)

Függelék

70 Réz Géza, főisk. r. tanár a IV. éves bányamérnökhallgatók­kal május hóban tanulmányi kiránduláson volt Tatabánya, Pécs és Komló vidékén. Roth Gyula, főisk. r. tanár résztvett a főiskolai hallgatók miskolci és lentii tanulmányútján, vezette a tanszék körébe vágó gyakorlatokat, ill. kirándulásokat. Helysziní szemléket tartott Erdőcsokonyán, Füzérkomlóson, Röjtökön, Nagykanizsán, Püs­pökladányban, Karcagon és Kisújszálláson. Az első három he­lyen kísérleti területeket létesített a gyérítés és a természetes felújítás különböző eljárásainak kipróbálására, Széki János, főisk. r. tanárnak a fémkohászati nagy tanul­mányút alkalmával tanulmány tárgyai voltak: Weiss Manfréd csepeli fémművei, a nagytétényi fémkohó- és rézgálicgyár, a bu­dapesti m. kir. pénzverőmű, a magyar rézhengermüvek r.-t. bu­dapesti gyártelepe, a magyar kerámiai gyár r.-t. budapesti gyár­telepe, a Hungária műtrágya-, kénsav- és vegyigyár budapesti telepe és a Magyar Általános Kőszénbánya r.-t. tatai brikett­gyára, felsőgallai mészégető telepe, cementgyára és karbidgyára. Tettamanti Jenő, főisk, r, tanár Réz Géza és Finkey József tanárokkal együtt vezette a IV. éves bányamérnökhallgatók 1926. évi május havi tanulmányútját a tatabányai, pécsi és kom­lói bányatelepekre. Dr. Vendl Miklós, főisk. r. tanár a hallgatókkal következő tanulmányi kirándulásokat tette: 1926. április hóban ásvány­kőzettani gyűjtő kirándulás a II. éves bányamérnökhallgatókkal, Brennberg, Bánfalva környékén; 1926. május hóban két napos tanulmányút Sümeg, Tapolca környékén III. éves bányamérnök- hallgatókkal; 1926. május hóban ásványtani kirándulás Harka, Kurucdomb környékén a II. éves bányamémökhallgatókkal; 1926. május hóban a geológiai térképezés elemeinek gyakorlása a soproni hegység területén a III. éves bányamérnökhallgatókkal, Dr. Vitális István és Boleman Géza, főisk. r. tanárok vezeté­sével a III. éves bánya- és vaskohómémökhallgatók 10 napos tanulmányúton: 1. Környe vidékén a triász és eocén üledékeit, a Hungária Kőszénbányászat középső eocénkorú széntelepeit és elektromos berendezéseit, 2. Budapesten a Ganz-féle Villamosgyár r.-t. elektrotechnikai cikkeket előállító gyártelepét, 3. Salgótar­ján vidékén az oligocén és miocén üledékeit, a salgótarjáni Kő­szénbánya r.-t. alsó miocénkorú széntelepeit és elektromos be­rendezéseit, a Párád melletti Lahocahegyi arany-, ezüst- és réz­bányát, a pécskői, somoskői és salgóhegyi bazaltelőfordulásokat, 4. a Borsodi Bányatársulat r.-t. rudóbányai vasércelőíordulását, az aggteleki cseppkőbarlangot és az ormospusztai miocén szén­előfordulást tekintették meg. Dr. Vitális István, főisk. r. tanár vezetésével a III. és IV. éves bányamérnökhallgatók ezenkívül március—május hónapok­ban Bánfalva—Brennberg között a kristályos palákat, Balaton­

Next

/
Oldalképek
Tartalom