A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)

A m. kir. bányámérnoki és erdőmérnöki főiskola 1926/27. tanévet megnyitó közgyűlése

26 A 14.5 milliárd összeg nem a felsőoktatási intézmények la­boratóriumainak vagy kutató intézeteinek normális, de hiányzó szükségleteit célozta megadni — hiszen ezeknek rendszeres fel­szerelése főiskolánknál is a felettünk álló kormányhatóság fel­adata és kötelessége a rendes költségvetésbeli hitel dotációkkal, — hanem a tudományos kutatás igényeinek már megfelelően ki­épített egyetemi és főiskolai laboratóriumok és kísérleti telepek bevonásával és ezek felhasználásával lehetővé tenni a bejelentett új kutatások elvégzését. Felettes hatóságaink megértő figyelmét fentiek alapján foko­zott mértékben felhívjuk erre a legújabb és tőlünk független, de egyúttal legilletékesebb fórum megállapítására, amely mélyen kiható fontosságot nyert avval, hogy a várakozás utolsó időpont­jához jutottunk, mert ha továbbra is lemaradunk, amikor orszá­gos keretekben índúlt meg az exakt tudományszakok fejlődése, akkor ennek súlyos következményei nemcsak főiskolai viszony­latban, de messze kihatással mérnöki szakjainknál odakint a gaz­dasági életben is elmaradhatatlanul és érzékenyen fognak je­lentkezni. Nem szándékunk evvel kapcsolatosan újból azokkal a fenn­álló nagy különbségekkel foglalkozni, amelyek a kultusztárca alá tartozó egyetemek és műegyetem, valamint a mi intézetünk hitel- viszonyaiban fennállanak, hiszen az 1924/25. évi beszámolónkban részletesen kifejtettük azokat a horribilis eltéréseket, melyek a rendes és átmeneti hitelösszegekben jelentkeznek és amely vi­szonylat a múlt évben is változatlan maradt és amelyre a leg­jellemzőbb az, hogy főiskolánk, szemben a menekült egyetemek több milliárdos dotációjával, menekülése óta mindmáig egy fillér beruházási hitelben sem részesedett. Szerves összefüggésben főiskolánk fokozatos kiépítésének financiális kérdésével állanak a doktorátus és magántanári in­tézmény megvalósításának és életbeléptetésének kérdése, vala­mint tanári karunk és segédtanszemélyzetünk státusügyei. A doktorátus és magántanári intézmény ügye lassú lépésben, de legalább valamit előre haladt. Reméljük és bizton számítunk e tekintetben a műegyetem hathatós támogatására annál is in­kább, mert az ő részükről mindenkor csak megértő kartársi jó­indulatot és ügyeinkkel való együttérzést tapasztaltunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom