A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1925-1926 (S-160/1982)
A m. kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola múltja és jelene
10 2. „Az erdészeti iskola beolvadása a bányászati akadémíá- ba 1838-ban s az egyesített tanintézet ül szervezete és tanrendszere 1838-tól 1848-ig“. 3. „Az 1848- íkí magyar szabadság- harc és az akadémia működésének felfüggesztése". A tanulmányi idő eredetileg két évben állapíttatott meg, 1811-től fogva azonban a bányászokkal együtt hallgatott, fent említett „filozófiai kurzus" beiktatása folytán három évre terjedt. Az erdészeti tantárgyakat két éven át heti négy órában a bányanövendékek is kötelesek voltak látogatni. Az erdészeti intézet 1838-ban a bányászati akadémiába olvadt s ettől kezdve a főiskola a „bánya- és erdőakadémía“ nevel vette föl. Az egyesített tanintézet 1846. október hó 6-án kelt legfelsőbb jóváhagyással új szervezetet nyert. Ekkor már hat kathedrán hat rendes tanár működött, akik a főkamaragróf, mint akadémiai igazgató, elnöklete alatt, a főkamaragrófi hivatal mellett, önállóan szervezett tanácsot alkottak. Erinek a „cs. kir. bánya- és erdőakadémiai igazgatóságnak" hatásköre az akadémiát illető összes ügyek vitelére kiterjedt s felterjesztéseit a bécsi udvari kamara útján egyenesen ő Felségéhez intézte. A növendékek tanulmányi ideje a bányászati szakon négy évre terjesztetett ki, és pedig a túlterhelés veszélyének elkerülése céljából olykép, hogy szemeszterenként a rajzon kívül a szaktárgyak közül kettőnél több kollégiumot felvenni nem lehetett; — az erdészeti fakultáson továbbra is a három évi kurzus maradt meg. A bányász és erdész növendékek az első évben együttesen hallgatták az alsó és felső mennyiségtant, geometriát, természettant és erőmű tant; a bányászok a második évben a vegytant, ásványtant és polgári építészetet; a harmadik évben a földtant, paleontológiát, bányaműveléstant és ércelőkészítést, bányajogot, perrendtartást és géptani szerkesztést; a negyedik évben a bányamérési, bányagéptant, hivatalos irálytant, kémlészetet, kohászatot, ércbeváltási rendszert, pénzverést és a kettős számvitelt; — az erdészek a második évben a vegytant, kőzet és talajtant és a polgári építészetet, a harmadik évben a növénytant, állattant, erdőműveléstant, erdőigazgatást és erdőméréstant hallgatták. Mindezekhez a megfelelő gyakorlatok járultak. Alig kezdte meg azonban az így korszerűsített főiskola reorganizált tantervének életbeléptetését, már is gátat vetett működésének a 48-as magyar szabadságharc fegyveres tényei és ennek leigázása után, az abszolút osztrák hatalom érvényesülése folytán bekövetkezett politikai konstelláció. A hazafias ifjúság Kossuth függetlenségi lobogója alá sietett, mire a
