A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)
Rektori beszámolóbeszéd: Tettamanti Jenő, e. i. rektor
33 oktatási célokra is elégtelenek, mégis kihasítottunk egy emeletsort a legszegényebb hallgatók internátusi elhelyezésére, ahol legfeljebb 50 személy kaphat lakást. Mivel külön költségvetésbeli hitelek az internátus berendezésére rendelkezésre nem állottak, a legprimitívebben és valóban csak szükséglakásszerüen tudtuk a szobákat felszerelni a tanszékek felszerelésére adott hitel • összegekből kihasított szerény összegekkel. Az internátus jelenlegi megoldását sem a hallgatóság szempontjából, sem főiskolai tekintetekből nem tekinthetjük véglegesnek; mert egyrészt legalább 100 hallgató befogadására alkalmas és megfelelő helyiségre lenne okvetlenül szükség, hogy az arra érdemes, szegénysorsuakon tényleg segítve legyen, és másrészt a főiskola közelében a városban kellene megfelelő épületet kapni, mert a közeljövőben tanszéki célokra a most erre a célra lefoglalt helyiségek múlhatatlanul szükségesek lesznek. A mai társadalom egy része nem tud, másik része pedig nem igen igyekszik morális és szociális kötelezettségeinek eleget tenni; a régi jómódú és nemzetfentartó középosztály a háború és összeomlás óta anyagilag képtelen áldozatokra; a háborús és konjunkturális vagyonok pedig érzéketlenek. Ennek eredménye az, hogy múlt évben a Segélyző Egylet 2 2, a főiskolai menza pedig 5 millió papír, azaz összesen nem is egészen 500 aranykoronát kapott társadalmi segélyképen. Valóság másrészt az, hogy költségvetésünkben is teljesen hiányzik diákjóléti intézményeink hivatalos támogatása, egyedül a földmivelésügyi minisztérium már említett nagylelkű külön adományát jelenthetjük, mely a menza és internátusnak 235 millió koronát adott a dologi és önköltségi kiadások részbeni fedezésére, amelyért elsősorban Kaán Károly államtitkár úr Öméltóságát illeti meg mély hálánk és köszönetünk.
