A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)
Rektori beszámolóbeszéd: Tettamanti Jenő, e. i. rektor
26 okozta nagy eltolódások megszűnjenek és minél előbb a relativ egyensúlyi állapot helyreálljon. Összehasonlításul az 1913. és 1914/15. békebeli és az összeomlás után 1921. évtől egészen az 1924/25. évig terjedő időszak költségvetéseiben az engedélyezett átmeneti és beruházási hiteleket vettük alapul, mert ezekben jelentkezik legjellemzőbben annak a mértéke, vájjon milyen ütemben fejlesztetnek az egyes intézmények és mily dotációkat nyernek a hiányok pótlására és a továbbfejlesztésére. Az utolsó két békeév, tehát az 1913. és 1914/15. évi költségvetés adatai szerint az egyetemek, műegyetem és főiskolánk kereken egy és háromnegyed millió aranykoronát kaptak átmeneti és beruházási hitelül; mely ösz- szegből az akkor működő két tudományegyetemre, a budapesti és kolozsvárira 66,4°/0, mig a műegyetemre és főiskolánkra 34' 1, azaz 33 6°/0 jutott, illetőleg egyedül a mi főiskolánk az összhitel 9'3°/0-át kapta. Ezekben az években a legfelsőbb kultúrintézmények egyetemlegesen normális kifejlődésben és megfelelő fel- szerelési állapotban voltak, vagyis az akkori relativegyen- súlyi helyzet mellett a két technikai főiskola továbbfejlődésére együttesen a megfelelő összhitelnek éppen az egy harmada jutott. Meg kell itt jegyeznünk, hogy ugyanezekben az években az akkor még rendes költségvetéssel nem biró és az első kiépítés és felszerelés alatt álló debreceni és pozsonyi tudományegyetem különállóan, felállitási költségek címén évente 2 —2 millió aranykoronával dotáltatok. Minő lényegbevágó és nagyfokú eltérést mutatnak azonban az összeomlás utáni évek költségvetéseinek idevonatkozó részletadatai a mérnöki főiskolák és egyetemek dotálása tekintetében.
