A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1924-1925 (S-160/1982)
Rektori beszámolóbeszéd: Tettamanti Jenő, e. i. rektor
20 Külföldön, ahol a bánya-kohó- és erdőmérnöki kiképzés vagy önálló főiskolákon, vagy a műegyetemek és egyetemek fakultásain történik, mindannyian bírnak a doktori képesítés jogával és a magántanári intézménnyel. Németországnak a két önálló bányászati főiskolája, a freibergi 1921, a claustali 1920 óta, épugy mint a berlini, aacheni és breslaui műegyetem bányászati és kohászati fakultásai az összes technikai főiskolákra egyetemleges érvényű szabályzat szerint adják a doktori címet és a magántanári képesítést. Ezt igazolja az 1924. évi Diplomprüfungsordnung 4. §-a, amely azt mondja, hogy „für die Fachrichtungen Bergbau- und Hüttenkunde werden die Bergakademien in Freiberg und Clauslal hier und im folgenden den Technischen Hochschulen gleichgestellt". Angliában a londoni, cardiffi, nottinghami egyetemek bányászati fakultásai már évek óta fel vannak e jogokkal ruházva; Amerikában a newyorki Columbia egyetem, a buttei Montana egyetem, a goldeni Coloradó főiskola, a cambridgei műegyetem hasonlóan régóta bírnak a dok- torráavatás jogával. Teljesen azonos a helyzet a külföldi erdészeti főiskolákon is. Németországban a giesseni, freiburgi és müncheni egyetemek erdészeti fakultásain, az eberswaldi, mündeni s tharandi önálló erdészeti főiskolákon a doktori szigorlat és a magántanári intézmény szintén évek óta meg van. A zürichi Technische Hochschule erdészeti fakultása 1909 óta birja a jogokat. A bányászati-kohászati és erdészeti felsőoktatás külföldi példái tanúsítják tehát, hogy ezek a mérnöki szakok akár mint a műegyetemek — néhol egyetemek — fakultásai, akár pedig mint önálló főiskolák, mindenütt a műegyetemekkel fejlettségben, szervezetben és jogok- bán egy színvonalon állók és mindkét elhelyezkedésben
