A Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola évkönyve, 1923-1924 (15481)

1. Az intézet történetének főbb adatai

éves tanulmányi programmal. Rendes hallgatóul csak a középiskolákat jó eredménnyel végzettek vétettek fel. Életbe lép az államvizsgái rendszer.

1873—1904. az akadémia igazgatóit három év tartamára a tanács saját kebeléből választja és királyi rendelet erősíti meg tisztségükben.

1875-ben az ügyrend két szigorlatot ír elő. Az első szigorlat az előkészítő, a második a szaktanulmányokból teendő. Az oklevelek „szakképzett bányász-, fémkohász-, vaskohász- és gépész-építészeti mérnök“ képesítéssel adatnak ki.

1877- től a szigorlati rendszer helyébe újból csak a szaktárgyakból tartott államvizsga-rendszer lép érvénybe.

1878- tól az erdészeti államvizsgák a m. kir. földmivelés- ügyi minisztériumban egy vizsgálóbizottság előtt tartatnak.

1894. óta az államvizsgái oklevelek „okleveles bányamérnök, fémkohómérnök és vaskohómérnök“ minősítéssel állíttatnak ki.

1894-ben az intézet „m. kir. bányászati és erdészeti főiskola“ címet kapja; ettől az időtől kezdve a főiskola tanácsa két évi időtartamra rektort választ, akit az államfő erősít meg tisztségében; az összes mérnöki szakoknál a négy éves tanulmányi idő lép érvénybe. Az erdészeti szakon az államvizsgái oklevelek „erdőmérnöki“ képesítéssel adatnak ki.

1919- ben a főiskola cseh megszállás következtében ősi otthonát, Selmecbányát elhagyni kénytelen és Sopronba helyeztetik át.

1920- ban volt a főiskola 150 éves jubileuma (illetve 157 éves fennállása óta számítva); a jubileumi ünnepség az akkori belviszonyok és a főiskolának az egy év előtti meneküléséből kifolyó belső állapota miatt nem volt megtartható.

1920—21. óta az államvizsgái képesítés megszűnt és életbe lép mind a négy fakultáson a szigorlati rendszer (két szigorlattal).

1922. óta a főiskola címe „m. kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola“. A főiskola a soproni volt katonai főreáliskola épületeiben végleges elhelyezést nyer.

— 4 —