Erdőmérnöki Főiskola tanácsülései, 1955

1955. szeptember 29.

- 10 ­Strausz Józsefi Megjár János is említette, hogy a Közpon­ti Vezetőség hét rbzate az összes eletetnek hibáival £oglalkozott. Le kell szűrnünk ezekből a tapasztalatokat és fel kell vennünk a harcot a legeulypontosabbakkal. Kern hagyhatjuk figyelőién kivul a hallgatóéig körében uralkodó téves nézeteket, mert azok aztán ro­hamosan terjednek ée elharapózn k. A .V. határozatának elókészi- téeében én is részt vettem és felterjesztésemben rámutattam a hibákra, amelyek t legveszélyesebbek, a legsulypontosabbak és yel- leinzőek. A határozatban ezeket tarmétzeteeen nem lehet részletezni, összefoglalva kezelik a kérdéseket, / , Az a megállapítás, hogy- a politikái nevelés gyenge, vonat­kozik a mi főiskolánkra ie. Kern mondhatjuk, hogy Főiskolánkon a politikai szellem kifogástalan. Sem uzive ten foglalkoznak politi­kával^ hallgatók. Egy alkalommal, mikor ez egyetemi újság szer­kesztője felkeresett e ralit ettem, hogy az egyetemi újságnak tük­röznie kell politikai felfogásunkat azt v*. leszólták, hogy politi­kai tárgyú cikkek az egyetemi újságban azért nem jelennek meg, mert a hallgatóság nem veszi azokat szívesen. A múlt tanévet jel­lemezte a hagyományok túlzott ét helytelen felvetése, kém az a hely­telen, hogy a hagyományokat felelevenítik, hanem azt helytelenít­jük, hogy nem helyesen fogdák meg a dolgot. A hallgatók csupán e múltat kutatják, mint történelmi érdekességet és vizsgálják és nem azt nézik, hogy a hagyományokból mit lehetne felhasználni a hell- gas, óság szocialista nevelése érdekében. A hallgatóság köréten még mindig uralkodik a klerikális Világnézet. Kagyon sokan vesznek részt vallási szertartásokon. **zekkel a kérdésekkel eddig nem sokat foglalkoztunk, csak ritkán vetődtek fel. Oktatóink feladatai közé tartozik ezekkel a kérdé­sekkel való foglalkozás ie. Hallgatóinkat a szocialista társada­lom, számért neveljük* materiali&ta felfogásban. Sajnos oktatóink között is EOkan vannak, ©kik nem tudnak szakítani még mindig az idealista felfogással. Azonban oktatóinknál ezen a térén komoly javulás mutatkozik, oktatóink az elmúlt oktatási évben hiánytala­nul jártak ideológiai oktatásra és ebből az következik, hogy „áris hozzáállás tapasztalható részükről, hogy igyekeznek mégismerni a marxista-leninista filozófián keresztül politikai nsvelőmnnkájuk feladatait. " \ * Bizom abban, hogy a filozófiai oktatás komoly felkészültsé­get fog a&ni oktatóinknak abb^n, hogy a határozatban foglaltakat végrehajtsák. Engedjék meg ez Elvtáiaak, hogy kitérjek egy értekezlet is­mertetésére, melyet az oktatásügyi Minisztérium rendezett, amelyen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs is, aki © Párt Központi Vezet ősé­gének álláspontját tolmácsolta, megjelentek továbbá a rektorok, dé­kánok, igazgatók, egyetemi V.B. titkárok. Rákosi elvtárs ezen az értekezleten három kérdést tárgyalt, amelyek mindé ne kfölőtt fontosak: 1./ Az ideológiai és politikai munka■megerősítésének.szűk— ség,essége. A központi Vezetőt ,.nek tudomása van azokról a hibákról ae hiányosságokról, .©melyek e^zen a téren mutatkoznak, háttérbe szorul az eszmei-politikai képzés a szakaiti oktatás mögött, már­pedig nem lehet jó szakember az, aki nem foglalkozik politikai kér­désekkel. Az a megállapítás jellemző Főit i,o Iánkra ie. Foglalkozott azzal, hogy különösen idősebb professzorok ab­ban a téves felfogásban sínek, hogy a Párt nem szívesen látja őket az egyetemi oktatómunkáoan. X

Next

/
Oldalképek
Tartalom